A kórházi fertőzések tipikusan olyanok, amelyekkel szemben nem létezik hatékony jogorvoslati eszköz.
Ritka ítélet született első fokon egy kórházi fertőzés ügyében indított perben, amely további esetekre is ráirányíthatja a figyelmet. Az intézményekben uralkodó elégtelen higiéniai állapotok katasztrófákhoz vezethetnek, pedig egyszerűen megelőzhető lenne a baj. Leginkább szemléletváltásra van szükség. A Vasárnapi Hírek beszámolója.
Fél éve írtuk meg annak a most 54 éves hölgynek a tragikus történetét, aki 2006-ban, akkor 43 évesen befeküdt egy dél-alföldi kórházba térdműtétre A beavatkozás közben valami hiba történt, és utána csaknem hússzor újraműtötték. A mezőgazdasági vállalkozóként dolgozó hölgynek egy húsevő baktérium miatt négy évig nyitva volt a beteg lába, amely tíz centivel rövidebb lett. Örökre rokkanttá vált.
Évekkel ezelőtt pert indított, az elsőfokú ítélet múlt héten született meg: neki adtak igazat. De fellebbez, kevesli a kártérítési összeget, hiszen örökre munkaképtelen marad. A kórház is fellebbez, nem ismeri el a felelősséget és a megítélt életjáradékot sem küldi az asszonynak.
Ha jogerősen is bebizonyosodik az asszony igaza, az erőt adhat a hasonló helyzetben lévő többi embernek is. „A kórházi fertőzések tipikusan olyanok, amelyekkel szemben nem létezik hatékony jogorvoslati eszköz" – állítja Asbóth Márton, a TASZ betegjogi programvezetője. Ugyanis a kártérítési perben annak kell bizonyítania, aki állít (azaz a betegnek vagy a túlélő családtagnak). Pontosan meg kell határozni, hogy milyen, pénzben kifejezhető kárérték keletkezett, ráadásul az eljárás évekig húzódhat. Az igazságügyi orvos szakértők szinte sosem adnak olyan véleményt, amely szembemegy az orvosokkal vagy a kórházakkal. A teljes cikk