Járvány: félelm járta be Európát

Félelem járta be Európát, s e félelem súlyos gazdasági károkat okoz, mert a tagországok hatóságai - elsősorban persze az érintett németek, s nyomukban mások is - elhamarkodottan nyilatkoztak, hiszen nem voltak birtokában a tudományos tényeknek - ezzel a tanulsággal zárult az uniós egészségügyi miniszterek rendes tanácsülése hétfőn Luxembourgban. A tanácskozásról Önvizsgálatot tart az Európai Bizottság címmel számolt be a Népszabadság.

Német részről tájékoztatták a résztvevőket a Hamburg környékén kirobbant, az E. colibaktérium járványról, amelynek pontos okát azonban továbbra sem ismerik. A múlt héten kiderült, hogy a helyi szervek tévesen jelölték meg a spanyol uborkát felelősként, s most a gyanú a növényi csírákra terelődött, de a mintákon végzett vizsgálatok eredményei egyelőre negatívak.

Gyors és megalapozott cselekvésre van szükség - mondta az elnöklő Réthelyi Miklós, míg John Dolli egészségügyi biztos hozzátette, hogy az új esetek száma csökken, ami most talán reménnyel kecsegtet, hogy a fertőzés terjedése megáll. Dalli szerint tizenegy tagállamban összesen ezerhatszáz ember betegedett meg, a súlyos esetek száma hétszázra tehető. Ha a következő napokban ez a kedvező mérséklődő irányzat fennmarad, akkor további kérdésekre is választ kell adni: jól működött-e az élelmiszer-biztonsági és járványmegelőzési uniós riadólánc, vajon a rendszer aktiválása nem járult-e hozzá a téves információk terjedéséhez.

Az Európai Bizottság egyébként hét szakértőt küldött Németországba, hogy a helyi hatóságokat segítse a járvány okának felderítésében, s naponta tájékoztatja a tagországi szerveket a helyzetről.

A fertőzés csírája
A baktériumügy újabb fordulata után még mindig több a kérdés, mint a válasz, néhány ponton azonban tisztulni látszik a kép. Az egyik kirajzolódó összefüggés talán megmagyarázza, hogy miért voltak felülreprezentáltak a nők a megbetegedés első áldozatai között. Amennyiben valóban a csíráztatott magvak voltak a fertőzés elindítói, akkor a kérdésre viszonylag egyszerű válasz adható: ezeket az élelmiszereket Európában elsősorban a fogyókúra, vagy egyéb ok miatt különösen egészségtudatos nők vásárolják. A csírák kiváló fehérje-, vitamin- és ásványianyag-források, emellett olyan savakat és olajakat is tartalmaznak, amelyek szintén hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez.

Az is tény ugyanakkor, hogy ezeket az értékes összetevőket csak akkor őrzik meg, ha mindenféle hőkezelés nélkül, nyersen fogyasztjuk a növényt. Ennek kockázataira az SCVPH (a közegészségügyi vonatkozású állat-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó európai tudományos bizottság) 2003 januárjában már felhívta a figyelmet. A bizottság szakvéleménye szerint (amely egy 2005-ös, az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló kormányrendeletbe is bekerült) kifejezetten a toxikus E. coli-baktériummal kapcsolatban említi veszélyforrásként a csírákat.

A rendelet meghatározza azokat az élelmiszer-kategóriákat, ahol az E. coli veszélyt jelenthet a közegészségre: „nyers vagy nem kellőképpen hőkezelt marhahús és esetleg más kérődzőkből származó hús, darált hús és érleléssel tartósított marhahús, valamint abból készült termékek, nyers tej és nyers tejből készült termékek, friss termények, különösen csíráztatott magvak, valamint nem pasztőrözött gyümölcs- és zöldséglevek".

Az említett szakvélemény szerint „az élelmiszerláncban a fekális szennyezettség csökkentését célzó útmutatások járulhatnak hozzá a közegészséget fenyegető kockázatok csökkentéséhez". Első pillantásra talán nem nyilvánvaló, hogy mit keresnek ebben a körben a csíráztatott magvak, és hogyan kerül ide a fekális szennyezettség.

Maga a csíráztatás általában zárt rendszerekben, táptalajokon történik, vagyis itt látszólag minimális a kockázat, mondjuk a szabadföldi zöldségtermesztéshez képest. Csakhogy a csíráztatás kiindulási anyagaként használt magokat pontosan olyan szabadföldi körülmények között termesztik, mint a konyhakerti zöldségeket. Ebben a technológiában pedig fontos szerepe van az állattartó telepekről, illetve a szennyvíztisztítókból származó hígtrágyának.

Csak járvány van, de nincs rá magyarázat
A német hatóságok vizsgálják, hogy a növényi csírák miként fertőződhettek meg EHEC-bélbaktériummal. Az egyik teória szerint a baktériumot az üzem külföldről importálta, a másik feltevés pedig az, hogy a csírák öntözéséhez használt víz okozhatta a fertőzést. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy interjúban jelezte, hogy mára hívta össze az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek rendkívüli találkozóját. Akkor említést tett arról is, hogy becslések szerint a zöldségtermesztésben akár több tízmilliárd forintra is rúghat a németországi járvány nyomán keletkezett kár. Megismételte korábbi kijelentését, amely szerint hazánk mentes a fertőzéstől, a magyar uborka egészséges - írja a Magyar Hírlap.

Mégsem a növényi csíra lehet a bűnbak