Jobb helyzetbe kerülhetnek a színtévesztők

A legtöbb ember számára tökéletesen hétköznapi dolog, hogy jól látja a színeket, azonban az emberiség négy százaléka problémákkal küzd ezen a téren. Csak Magyarországon 400 ezer színtévesztő él. A főként örökletes elváltozásnak számos alfaja ismert, a leggyakoribb zavar a vörös és zöld színt érzékelő receptor hiánya - írja a Kossuth Rádió Napközben című szerdai adása nyomán a hirado.hu.

Halmosi Ágnes szemész adjunktus szerint nagyon fontos lenne a korai felismerés, a problémára, súlyosabb esetben, már óvodás korban felfigyelhet a szülő vagy a pedagógus, ha a gyerek ugyanazokat a színárnyalatokat következetesen keveri. Ez meglehetősen ritkán fordul elő, ugyanis a színtévesztés a legtöbb esetben enyhe fokú. A zavar inkább csak pályaválasztáskor alkalmassági vizsgálat során, illetve jogosítványszerzésnél derül ki.

A színtévesztés szűrése ma már kimondottan egyszerű feladat, egy védőnő is elvégezheti pár perc alatt. A vizsgálatra az egyik legelterjedtebb módszer az úgynevezett pszeudo-izokromatikus táblák használata, ezek közül a leggyakrabban alkalmazott az Ishihara-tábla.

Halmosi Ágnes szerint mivel genetikai tényezőről van szó, az X kromoszómával örökített génhibáról, a zavar nem gyógyítható, nem kezelhető. Magyarországon vannak próbálkozások, melyek célja, hogy speciális szemüveg segítségével színesebbé lehessen tenni a színtévesztők látását. Bizonyos színszűrő rétegeket visznek fel a lencsékre, és így a színtévesztők szemébe kerülő fényt olyan módón változtatják meg, hogy színlátásuk jobban megközelíti a normális állapotot.

Wenzel Klára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára szerint ezzel a színtévesztőket súlyos diszkrimináció éri, hiszen száz olyan szakma van, amelynél a zavar kizáró ok, további kétszáznál pedig nem ajánlott az ilyen egyének alkalmazása.

Magyarországon az állam, illetve az előírások próbálnak gondoskodni arról, hogy senki ne próbáljon olyat csinálni, amit nem tud, ám ebben eddig túlzott szigor volt tapasztalható. Most azonban úgy tűnik, áttörés indult meg ebben a kérdésben, talán azért is mert nagyon sok ember élete törhet ketté, ha felfedezik a színtévesztését – mondta a magántanár. Megjegyezte: vannak olyan pályák – például katonaság, tűzoltóság, rendőrség, légi- vagy víziforgalom-irányítás –, ahol egyértelmű a helyzet, de a többinél nem. Az orvosnak egyéni elbírálás alapján joga van eldönteni, hogy utóbbiakat a vizsgált színtévesztő tudja-e gyakorolni vagy nem – tette hozzá Wenzel Klára.

Knézy Krisztina szemorvos, a Semmelweiss Egyetem Szemészeti Klinikájának munkatársa arról beszélt, a színtévesztés és a színvakság nem ugyanaz. Utóbbi olyan genetikai állapotot jelent, amely esetében a betegnek születésétől nem jól működnek a csapoknak nevezett fényérzékelő sejtjei. A színtévesztés esetén nem arról van szó, hogy ezek a csapok nem működnek, a probléma, hogy megváltozik a fényérzékenységi tartományuk.

Az adás a hirado.hu oldalán meg is hallgatható