• nátha
    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Jön a kötelező oltás? Nehéz idők várnak az oltatlanokra

Lapszemle 2021.09.15 Forrás: valaszonline.hu
Jön a kötelező oltás? Nehéz idők várnak az oltatlanokra

Tavaly ilyenkor 13 ember halt meg egy hét alatt a koronavírussal összefüggésben, ezen a héten viszont 28.

A múlt héten jóval kevesebb fertőzés történt, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor, viszont kétszer annyi ember halt meg koronavírusban most, mint 2020 szeptemberének második hetében. Kijózanító számok, pedig nálunk még be sem lobbant a járvány újabb hulláma. A világ számos országában úgy próbálják megfékezni a vírus terjedését, hogy a korlátozásokat csak az oltatlanokra terjesztik ki, vagy egyszerűen kötelezővé teszik az oltást, mint az Egyesült Államokban és Olaszországban tervezik. Mi miért nem gondolkodunk ebben? Van elég vakcina, miért nem védjük meg vele a lakosságot? A válaszonline öt érvet sorol fel a kötelező oltás mellett – és ötöt ellene.

Tavaly szeptember második hetében 3922 új fertőzött volt Magyarországon, akkor egy hét alatt 60 százalékkal nőtt az új esetek száma. Idén kevesebb az új eset, múlt héten 1917 új koronavírusost regisztráltak, a növekedés 31 százalékos az előző héthez képest. Az oltások működnek, a számok azt jelzik: a delta variáns egyelőre nem robbant be nálunk és a visegrádi országokban sem. 

Ám ha közelebbről nézzük az adatokat, más következtetésre jutunk. Tavaly ilyenkor 13 ember halt meg egy hét alatt a koronavírussal összefüggésben, ezen a héten viszont 28. Egy éve ilyenkor egy hét alatt összesen 1374 napot töltöttek magyarok kórházban, idén 1651-et a vírus miatt. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ naponta hozza nyilvánosságra a kórházban és lélegeztetőgépen levők számát, ezt összesítjük.) Tehát idén kevesebb igazolt esetből több a súlyos állapotú beteg. Tavaly egy hét alatt 87 napot töltöttek lélegeztetőgépen a koronavírussal összefüggésben, idén 208-at. Közel két és félszer annyit. Ám tavaly egyetlen ember sem volt beoltva, idén viszont közel a lakosság 70 százaléka már kapott legalább egy oltást. Hogyan halhatnak meg mégis többen most?

A magyarázat egyetlen szó: delta. 

A delta variáns ennyivel fertőzőbb, és súlyosabb tüneteket is okoz. A két év között van egy fontos hasonlóság is: az országnak tavaly ősz elején nem volt „járványtudata”, és most sincs. Az iskolás gyerekek között sok a torokfájós, náthás, de a szülők elvétve gondolnak koronagyanúra. Pedig a delta világszerte a gyerekeknél támad leginkább. Egyre több állam oltatja be a tiniket, hogy az iskolai járványkitörések számát csökkentse, és fenntarthassa a személyes jelenlétet az oktatásban. Néhány héttel a tanítás megkezdése után több országban már több ezer, vagy több tízezer új esetet regisztrálnak naponta.

S mivel a kórházban kezeltek nagy része oltatlan, egyre többször jön szóba a kötelező oltás bevezetése. Először Mario Draghi olasz miniszterelnök vetette fel, hogy nem lesz apelláta, mindenkinek el kell fogadnia a vakcinát. Az olasz tervek szerint az idősek felől haladnak majd a fiatalabbak felé a kötelező oltásokkal. Majd Joe Biden amerikai elnök dobott követ az állóvízbe. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban is csak kevesen oltatják magukat, ezért az elnök azt vetette fel, hogy a száz főnél többet foglalkoztató vállalatok munkavállalói számára kötelezővé tehetik az oltást. A republikánusok felhorgadtak, bejelentették, hogy bíróságra viszik az ügyet. Magyarországon A Mi Hazánk Mozgalom szervezett tüntetést az oltás kötelezővé tétele ellen, pedig nálunk egyelőre csak az egészségügyieknél írták ezt elő. A nővérek körében sokan azt tervezik, inkább elhagyják a pályát, de nem engedik beoltatni magukat.

A nyár elején megszüntetett korlátozásokat a kormány egyelőre nem akarja visszahozni, de egyes intézmények maguktól hoznak intézkedéseket, most éppen a felsőoktatási kollégiumok egy része jelentette be, hogy védettségi igazolás nélkül nem fogad hallgatókat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság útját állná ennek, ugyanis Péterfalvi Attila hivatala szerint a védettségi igazolvány személyes adatot tartalmaz, amelynek kezelésére az oktatási intézményeknek vagy éppen a színházaknak nincs állami felhatalmazásuk. Ha nincs állami korlátozás, nem ellenőrizhetik a védettségi igazolvány meglétét, vagy annak hiányát. Csak akkor tehetnék ezt meg, ha az állam valamilyen általános korlátozó intézkedést vezetne be. Egyelőre nálunk ennek nyoma sincs, nem úgy, mint Európában. Ám ameddig az előző járványhullámoknál a kormányok főként az egész népességet érintő korlátozásokat terveztek, most másban gondolkodnak. Kötelező lehet az oltást? Vagy más módszerekkel érik el, hogy az emberek elfogadják a vakcinát? Íme a legfontosabb érvek mellette és ellene.

1. érv a kötelező oltás mellett – A delta ereje

A delta variáns mindenhol új helyzetet teremtett, ahol már belobbantotta a járványt. Mi még a negyedik hullám elején járunk, abban a szakaszban, amikor hetente 30 százalékkal nő a fertőzöttek száma. Alattomos érték, mert nem tűnik fel az átlagemberek számára, viszont hétről hétre ismétlődve megroppanthatja az egészségügyi ellátórendszert. 

A delta két okból is veszélyes. Egyrészt sokkal fertőzőbb, mint a korábbi változatok, egy ember akár nyolc másiknak is átadhatja a vírust. Közöttük sokkal több a láthatatlan fertőzött, akiről senki meg nem mondaná, hogy terjeszti a kórokozót. A fertőzöttek egy része úgy érzi, kicsit megfázott: náthás, fáj a torka, a feje, de semmi komoly, eszébe sem jut teszteltetni magát. Pont ez a veszélyes, és a rejtőzködő vírushordozók magas száma átalakította a világ védekezését. Ausztrália egészen eddig a koronavírussal kapcsolatos zéró tolerancia elvét vallotta, elég volt egyetlen fertőzött és egy-egy várost több napi karanténra ítéltek. Ennek azonban vége, a legjobb járványügyi rendszer sem képes ugyanis a láthatatlan fertőzések magas száma mellett elvágni a fertőzési útvonalakat. A magyar járványügy már a második-harmadik hullámban sem volt felkészült a tömeges kontaktuskutatásra, most a világ többi része is elveszíti ezt a képességét. 

Közben fel kellett adni azt az illúziót, hogy az oltásokkal kiirthatjuk a koronavírust.

A legátoltottabb államok példája azt mutatja meg, hogy még feltartóztatni is nehéz a terjedését. Az Egyesült Királyságban napi 37 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, Izraelben közel hétezret. Szerencsére az oltottak közül sokkal kevesebben kerülnek kórházba, vagy lesznek súlyos betegek. Furcsa ellentmondás, hogy amikor még 90 százalék feletti hatásosságúak voltak a vakcinák – a korábbi vírusváltozatok ellen –, senkinek sem jutott eszébe kötelezővé tenni az oltásokat. Most, amikor a delta ellen már kevéssé védenek, egyre több ország fontolgatja, hogy részben vagy egészben kötelezővé teszi őket, ugyanis ez a legjobb módszer arra, hogy a kórházak túltelítettségét megakadályozzák. 

1. érv a kötelező oltás ellen – Még nincs végleges engedélye

Az Egyesült Államokban a Pfizer már végleges engedélyt kapott, ám Európának még csak vészhelyzeti használati engedéllyel rendelkező vakcinái vannak. A lassú és bonyolult gyógyszer-engedélyezési procedúra ideje alatt sokan meghalnának, a sürgősségi engedély megadásának kockázata pedig sokkal kisebb, mint az engedélyezés elhúzódásáé. Az Egyesült Államokban az oltás kötelezővé tétele a nagyobb vállalatoknál csak azután jött szóba, hogy augusztus 23-án megszületett végleges engedély a Pfizer készítményekhez. Olaszország pedig akkor vezetné be a kötelező oltást, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is kiadja az első végleges dokumentumot. Jelenleg négy gyártónak van ideiglenes engedélye Európában, a leghamarabb a Pfizer kaphatja meg a végleges pecsétet.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink