• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Június vége óta kevesebbet tesztelnek koronavírusra itthon

Lapszemle 2020.07.18 Forrás: Index
Június vége óta kevesebbet tesztelnek koronavírusra itthon

A gyanús, enyhe tünetek jelentkezésekor nem szükséges a hatósági intézkedés, de otthon kell maradni, és telefonon hívni háziorvost.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) koronavírussal kapcsolatos eljárásrendje legutóbb június 12-én, tehát a veszélyhelyzet elmúltával, a járvány megszűnésével változott. Ezzel együtt megváltozott a tesztelés rendje is, írja az Index.

Elsősorban továbbra is a tünetek vagy az igazolt fertőzöttel való szoros kapcsolat adhat okot, hogy az eseteket gyanúsnak nyilvánítsák, de a háziorvos, kezelőorvos is gyanúsnak tarthat olyan eseteket, akik nem mutatnak klinikai tüneteket.

Jelenleg az eljárásrend klinikai és epidemiológiai kritériumok mellett diagnosztikus képalkotó és laboratóriumi kritériumokat is megkülönböztet, és ezek alapján sorolja be az eseteket.

Klinikai kritériumok az ismert tünetek, mint a láz, köhögés, nehéz légzés, hirtelen kialakuló ízérzéshiány vagy szaglásvesztés. Ezen tünetek legalább egyikének jelentkeznie kell a betegnél, illetve vannak további, nem túl specifikus tünetek is, amik szinték gyanakodásra adhatnak okot. Ilyen például a fejfájás, hidegrázás, izomfájdalom, fáradékonyság, hányás vagy hasmenés.

Az epidemiológiai kritériumok közül igaz az illetőre, hogy szoros kapcsolatba került a tünetek megjelenése előtt 14 nappal egy igazoltan koronavírusos személlyel, vagy a tünetek megjelenése előtti két hétben olyan bentlakásos szociális egészségügyi intézmény lakója vagy dolgozója volt, ahol igazolt esetek vannak. Itt fontos megjegyezni, hogy a kontaktkutatásnál azokat a személyeket keresik, akik az igazolt esetekkel szoros kapcsolatba kerülhettek azután, hogy megjelentek az első tünetei, vagy az ezt megelőző két napban.

Diagnosztikus képalkotó kritérium az, ha a fertőzésre jellemző radiológiai elváltozást találnak.

Laboratóriumi kritérium pedig az, ha kimutatják laboratóriumi vizsgálattal a fertőzést. Ez ugye akkor is előfordulhat, ha valakinél nem jelentkeznek tünetek.

Ennek függvényében három kategóriába sorolják az eseteket:

Akinél a klinikai kritériumok megfelelnek, vagy fennáll a fertőzés veszélye, azok tartoznak a gyanús csoportba.

Valószínűsített eset, akinél az epidemiológiai kritériumok vagy a diagnosztikus képalkotó kritériumok állnak fenn.

A megerősített esetek csoportjába pedig azok sorolhatóak, akikre igaz a laboratóriumi kritérium.

Levett minták a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház laboratóriumában 2020. május 5-én.Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Mindhárom kategóriában lévő esetnél a legfontosabb az elkülönítés. A gyanús, enyhe tünetek jelentkezésekor nem szükséges a hatósági intézkedés, de újra fontos hangsúlyozni, hogy ha ezek a tünetek megjelennek, akkor maradjanak otthon, és telefonon hívják fel a háziorvost.

Legolvasottabb cikkeink