Káosz jöhet a magyar társadalombiztosításban

Jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz kerül, de már idén összevonják az egészség- és nyugdíjbiztosítás hivatalait – írja a nepszava.hu.

Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működhet tovább júliustól a két nagy biztosítási alap: összevonják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) – tudta meg a Népszava. Az átszervezés második lépéseként egy évvel később, 2017 nyarán az új hivatalt beolvasztja a kormány a Magyar Államkincstárba (MÁK). A csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy két lépcsőben átalakítják a Kincstár működését, és az egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási pénzeket is innen utalják majd át, minden más kifizetőhely megszűnik. Az átszervezés egyik célja, hogy az államtól származó valamennyi jövedelmet egyetlen helyről kapják meg az emberek. A kancelláriaminiszter 20 százalékos létszámleépítést, továbbá 270 milliárd forintos állami informatikai fejlesztést is ígért, amiből szavai szerint a MÁK is részesül majd.

Arra a kérdésre, hogy vajon sikerül-e biztosítani a nyugdíjak és a táppénzek pontos kifizetését az összevonások után is, kétkedő válaszokat kaptunk szakértőinktől, ugyanis a Kincstár a tavaly novemberben bevezetett új bérszámfejtési rendszer hibátlan működtetésével sem tudott megbirkózni az utóbbi hónapokban, az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az ezen a héten megjelent vizsgálata pedig egy sor szabálytalanságot mutatott ki a szervezet működésében.

Az OEP önállóságának megszüntetését nem tartotta olyan nagy feladatnak Bodrogi József. Az egészségügyi közgazdász a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a hivatalon eddig is csak átfolytak a pénzek. Az ellátásra jogosultak - jogszabályokban rögzített - járandóságát a MÁK átutalta ide, az Egészségbiztosító pedig egyszerűen továbbküldte a járadékosnak. A szakember szerint ezeknek a pénzbeli ellátásoknak a leválasztása már régen felvetődött szakmai körökben, így ezen a területen nem tart a rendszer összeomlásától Bodrogi József.

Várhatóan jövő hétfőn jelenik meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rögzíti majd, milyen háttérintézmények szűnnek meg vagy olvadnak be valahová, és melyek azok, amelyeknek megmarad az önállósága. A Népszava birtokába került javaslat szerint az átszervezés a korábban bejelentettnél több intézményt érint, hiszen 50 megszűnik, és csak 36 marad meg, egyet – a Kincstári Jogügyi Igazgatóságot - pedig újra létrehoznak.

Megmarad a 11 rendvédelmi és nemzetbiztonsági központi hivatal, a rendőrség, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem önállósága. A Kommunikációs Hivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy a Magyar Államkincstár megtartása borítékolható volt, ezekkel együtt az egyes minisztériumok 20 háttérintézménynek lobbizták ki a fennmaradást. Köztük van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Spotközpontok, az Országos Meteorológiai Szolgálat.

30 szervezet nem hatósági feladatait veszik át a minisztériumok, nagy részük a humántárcához kerül majd, de ott van a minisztériumokhoz kerülők listáján - a többi között - az Igazságügyi Hivatal mellett a Közlekedési- és a Fogyasztóvédelmi Hatóság is. 16 intézménynél nem egy minisztérium, hanem egy másik, megmaradó központi hivatal vagy gazdasági társaság lesz a jogutód. Az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok megmaradnak, a vérellátót és a mentőszolgálatot magába olvasztó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mellett a tervezetben még benne szerepelt a KLIK is.

Az átszervezések természetesen érintik a hivatalok dolgozóit is. Lázár János a Magyar Nemzet információi szerint jövő keddre hívta össze a szakszervezeti vezetőket, hogy elmondja nekik, hogyan képzeli a kormány az átlagosan 20 százalékos leépítést. Egy nappal az átszervezés kormányhatározatának megjelenése után máris tájékoztatják őket.