• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kártérítési felelősség az orvos nyakában

Lapszemle Forrás: MedicalOnline

Műhibaperek: a kártérítések nagyobb mértékben átháríthatók az orvosokra.

Júliustól a súlyosan gondatlan, vagy a szándékos károkozás esetén az okozott kárt teljes mértékét át lehet majd hárítani a munkavállalókra. Az új Munka Törvénykönyve szigorodó feltételei az egészségügyben dolgozókat is érintik, emiatt a kártérítési eljárások során az orvosoknak és a szakdolgozóknak aktívabb szerepet kell vállalniuk a perekben. Ki kell lépniük a sokszor hangoztatott „csak tanú vagyok" kényelmes szerepből, és minden meg kell tenniük azért, hogy munkaadójuk a peres eljárást megnyerje. Amennyiben a dolgozó nem segíti a bizonyítási eljárást, számolnia kell azzal, hogy a szolgáltató a kár egy részét vele fizeteti meg - írja Dr. Simon Tamás ügyvéd, biztosítási szakjogász a Medical Online-ban.

A kórházak ellen indított kártérítési perek alkalmával gyakran kérdezik a károsultak: vajon a hibát vétő orvosokat, egészségügyi dolgozókat terheli-e fizetési kötelezettség? A gyakorlatban az egészségügyi intézmények elvileg a vesztett per után az általuk kifizetett kártérítés egy részét peres úton átháríthatják dolgozójukra, de ezt az esetek jelentős többségében nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek az az egyik oka, hogy az áthárítás mértékét jogszabályban rögzítette a jogalkotó, ennek mértéke eddig legfeljebb az egyhavi átlagkereset ötven százaléka lehetett, melyet kollektív szerződéssel is csak maximum hat havi átlagkeresetig emelhetett a munkaadó.

A 2012 júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve részben módosítja a jelenlegi szabályozást. Minden munkavállalói gondatlan károkozás esetén – tehát nem csak az egészségügyben – a munkavállalót terhelő kártérítés mértéke nem lehet több négy havi távolléti díj összegénél, ám a kollektív szerződésben el lehet ettől térni: ebben az esetben kártérítés felső mértéke maximum nyolc havi távolléti díj összegéig terjedhet. Ez azt jelenti, hogy az év második felétől a kárt szenvedett betegek, illetve hozzátartozóik közvetlenül továbbra is csak az egészségügyi szolgáltatót perelhetik, a kórház saját hatáskörben dönt arról, hogy a kifizetett kártérítés megtérítésének finanszírozásába bevonja-e dolgozóját, ám legfeljebb a fent említett mértékig sújthatja büntetéssel munkavállalóját. Valószínű, hogy a magasabb helytállási összeg a szolgáltatókat egyre több megtérítési eljárás megindítására ösztönzi majd.

További módosítások a teljes cikkben