Műhibaperek: a kártérítések nagyobb mértékben átháríthatók az orvosokra.
Júliustól a súlyosan gondatlan, vagy a szándékos károkozás esetén az okozott kárt teljes mértékét át lehet majd hárítani a munkavállalókra. Az új Munka Törvénykönyve szigorodó feltételei az egészségügyben dolgozókat is érintik, emiatt a kártérítési eljárások során az orvosoknak és a szakdolgozóknak aktívabb szerepet kell vállalniuk a perekben. Ki kell lépniük a sokszor hangoztatott „csak tanú vagyok" kényelmes szerepből, és minden meg kell tenniük azért, hogy munkaadójuk a peres eljárást megnyerje. Amennyiben a dolgozó nem segíti a bizonyítási eljárást, számolnia kell azzal, hogy a szolgáltató a kár egy részét vele fizeteti meg - írja Dr. Simon Tamás ügyvéd, biztosítási szakjogász a Medical Online-ban.
A kórházak ellen indított kártérítési perek alkalmával gyakran kérdezik a károsultak: vajon a hibát vétő orvosokat, egészségügyi dolgozókat terheli-e fizetési kötelezettség? A gyakorlatban az egészségügyi intézmények elvileg a vesztett per után az általuk kifizetett kártérítés egy részét peres úton átháríthatják dolgozójukra, de ezt az esetek jelentős többségében nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek az az egyik oka, hogy az áthárítás mértékét jogszabályban rögzítette a jogalkotó, ennek mértéke eddig legfeljebb az egyhavi átlagkereset ötven százaléka lehetett, melyet kollektív szerződéssel is csak maximum hat havi átlagkeresetig emelhetett a munkaadó.
A 2012 júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve részben módosítja a jelenlegi szabályozást. Minden munkavállalói gondatlan károkozás esetén – tehát nem csak az egészségügyben – a munkavállalót terhelő kártérítés mértéke nem lehet több négy havi távolléti díj összegénél, ám a kollektív szerződésben el lehet ettől térni: ebben az esetben kártérítés felső mértéke maximum nyolc havi távolléti díj összegéig terjedhet. Ez azt jelenti, hogy az év második felétől a kárt szenvedett betegek, illetve hozzátartozóik közvetlenül továbbra is csak az egészségügyi szolgáltatót perelhetik, a kórház saját hatáskörben dönt arról, hogy a kifizetett kártérítés megtérítésének finanszírozásába bevonja-e dolgozóját, ám legfeljebb a fent említett mértékig sújthatja büntetéssel munkavállalóját. Valószínű, hogy a magasabb helytállási összeg a szolgáltatókat egyre több megtérítési eljárás megindítására ösztönzi majd.
További módosítások a teljes cikkben