A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei.
A segesdi Mária-kegyhelyre még napjainkban is ezrek zarándokolnak. A település első templomát is a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték, a búcsújáró kápolna pedig a református Alsósegesd és katolikus Felsősegesd határán magasodik. A felsősegesdi Szentkutnak hétköznap is vannak látogatói, ám búcsúkor sokkal többen merítenek a csodatévő forráskút vizéből, amitől állítólag már a török időkben is sokan meggyógyultak. (Ezeket a csodás felgyógyulásokat ugyan le is jegyezték a ferences szerzetesek, de az iratok egy tűzvész során megsemmisültek a II. Világháború idején.)
A csodakúthoz a következő legenda fűződik: egy szegény és beteg pásztornak látomása volt: a Boldogasszony látogatta meg, útmutatására ivott a vízből, orcáját is megmosta benne, mire elmúlt a láza, és felgyógyult. A forrás fölé Gróf Széchenyi Antal tábornok építtetett kápolnát, ahol a sasvári pálos templom híres Pietájának másolatát helyezte el.
A falu közben éli átlagos mindennapjait is. Pénzszűkében a település polgármestere, Péntek László csodaként inkább a szennyvízberuházásokhoz remél forrást és a munkanélküliség problémájára is megoldást kell találnia. Véleménye szerint az önkormányzat csodája lesz, ha megtarthatják az általános iskolájukat és intézményeik működőképesek maradnak. Itt is, másutt is jobban oda kell figyelnünk egymásra, a törődés csodájára is szükség van.