Magyarországon nemcsak a nyugdíjast viheti rá a kényszer a munkára, hanem a társadalmi igény is.
Magyarországon inkább a kényszer, a fejlett nyugati országokban döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a pihenést választja az ember – így fogalmazott a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László, amikor arról a KSH adatsorról kérdezte a Népszava, amely szerint évről évre emelkedik itthon a 65-, sőt a 70 éven felül munkát vállalók aránya.
Míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát. A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon. Az adatokból az is kiolvasható, hogy több férfi dolgozik, mint ahány nő.
Molnár László szerint az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal sok nyugdíjas munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt. Az életszínvonalat pedig egyik hónapról a másikra igen nehéz ilyen arányban csökkenteni. Utalt a Policy Agenda elemzésére, amely szerint 2022-ben a nyugdíjasok több mint felének, 1,2 millió idősnek az ellátása nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét.
Magyarországon nemcsak a nyugdíjast viheti rá a kényszer a munkára, hanem a társadalmi igény is. A háziorvosok átlagéletkora 65 év, ha ők nem dolgoznának tovább, nagy baj lenne. Több más egészségügyi területen sem lehet nélkülözni az idős orvosok munkáját. Igaz ez a nővérekre, illetve a szociális területen dolgozókra, pedagógusokra is. Továbbiak a cikkben