Külföldről is jöhet életmentő szerv

Aláírta Magyarország is a csatlakozási szerződést az Eurotransplant nemzetközi szervcsereszervezettel tegnap, így hazánk januártól átmeneti, 2013-tól pedig teljes jogú tagsággal bír majd. Bruno Meiser, a nemzetközi szervezet vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, azért csak most jutottak el a szerződés aláírásához, mert mostanra egy olyan új generáció került pozícióba a politikusok és az egészségügyi szakemberek körében, akik megértik, hogy a csatlakozással nem csökken az erejük, a hatalmuk, nem veszítenek el pácienseket. Felismerik, hogy így javíthatnak a transzplantáció helyzetén, és segíthetnek a betegeknek, hogy gyorsabban szervhez jussanak.

Közölte, minden új tagjelöltnél megvizsgálják az adott ország egészségügyi hátterét. Elengedhetetlen például, hogy megbízhatóan működjenek napi huszonnégy órában, heti hét napon át a transzplantációs központok és az immunológiai laborok, valamint fontos az is, hogy megfelelő gyógyszeres kezelést tudjanak biztosítani a betegeknek. Szerinte Magyarország ezeknek a feltételeknek megfelel.

Bruno Meiser annak kapcsán, hogy a tagság mennyivel növelheti a beavatkozások számát Magyarországon, elmondta, pontos szám nincs, de például Horvátország 350 százalékkal növelte a szervátültetések számát néhány év alatt, s ezzel Európa éllovasává vált. Azonban nem gondolja, hogy Magyarországon ilyen változás következne be, de abban biztos, hogy sikerül majd lendületbe hozni az itteni transzplantációs programokat.

Lerövidült a kivétel és a beültetés közötti idő
Az utóbbi idők egyik legnagyobb áttörése a hazai szervátültetésben az volt, hogy az idei évtől már országszerte vérből végzik a donorok tipizálását. Korábban a lép egy darabjából kellett meghatározni a szervezetben lévő HLA-antigéneket - ezek a legfontosabb szövet-összeférhetőségi fehérjék -, amelyek meghatározzák, hogy milyen betegnek lehet beültetni egy adott szervet. Ezt a vizsgálatot még az agyhalotti állapot fenntartása alatt el lehet végezni, míg a korábban alkalmazott eljárást csak a tényleges halál beálltát követően lehetett megkezdeni, s ahhoz a lép egy darabját a néhány tipizáló labor egyikébe kellett szállítani.

Csak az eredmények után lehetett megkezdeni a „befogadó beteg" kiválasztását, így előfordult, hogy azért nem lehetett a legalkalmasabb pácienst behívni a műtétre, mert mire megérkezett volna, a donorszerv úgynevezett testen kívül töltött ideje meghaladta volna a kritikus értéket, vesénél például a 24-36 órát. A fejlett eljárással jelentősen - a veséknél például körülbelül 10 órával - sikerült lerövidíteni a szervkivétel és a beültetés között eltelt időt, ami jóval növeli az eredményes műtét esélyét.

A donációk számának emeléséhez tavaly Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egy intézkedéscsomagot jelentett be. Egyelőre nem sikerült komoly sikereket elérni, hiszen az idei évben kevesebb szervátültetést végeztek, mint tavaly: az Országos Vérellátó Szolgálat adatai szerint eddig 115 sikeres szervkivételi riadó történt, miközben 2010-ben 159. Az év eddig eltelt időszakában 179 veseátültetést végeztek, míg tavaly 265-öt. Az idei év első tíz hónapjában tíz szívet ültettek át, így a műtéti szám várhatóan szintén elmarad a tavalyi eredménytől, amikor összesen húsz ilyen beavatkozást végeztek. Az államtitkári intézkedéscsomag másik pontja a várólisták feltöltése volt. A hazai listákon ugyanis megdöbbentően kevesen szerepeltek - de nem azért, mert nem volt elegendő beteg, hanem mert nem tették fel őket a várólistára. Sokszor nem lehetett megfelelő befogadó pácienst találni egy-egy donorszervhez, amely így kárba veszett. Ezen a téren áttörést nem, de talán kisebb javulást sikerült elérni.

Mit jelent a csatlakozás a gyakorlatban?