• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Lehet, hogy egy Nobel-díjas tudományos csalások részese volt

Lapszemle 2022.11.16 Forrás: hang.hu
Lehet, hogy egy Nobel-díjas tudományos csalások részese volt

Az amerikai professzor már legalább 32 tudományos közleményének hitelessége vált kérdésessé.

Igen ritkán kerül olyan kellemetlen helyzetbe a svéd Nobel Alapítvány, mint most. Egyre több jel mutat arra ugyanis, hogy a 2019-es orvosi díj egyik kitüntetettje, Gregg Semenza sorozatos tudományos csalások részese volt. Bár az alapítvány hivatalosan még nem szólalt meg, és (eddig) nem is a Nobel-díj alapjául szolgáló kutatási eredményeinek valóságtartalma kérdőjeleződött meg, Semenza valószínűleg nem olyan jellem, akivel a jövőben nagyon büszkélkedni fognak. Bár gyakran előfordul, hogy a döntéseket kritizálják (főleg a kimaradók miatt), de még egy díjazottat sem kaptak szándékos csaláson – és egyelőre Semenza rosszhiszeműsége sem bizonyított - írja a hang.hu.

A sejtek oxigénérzékelése az egyik legalapvetőbb életfolyamat, hiszen a sejteknek mindig a környezetük aktuális oxigénkoncentrációjához kell igazítaniuk működésüket. Ha ebbe a mechanizmusba hiba csúszik, hipoxiás állapot alakulhat ki, ami számos betegség forrása lehet, a vérszegénységtől a rákig. Ilyen értelemben teljesen jogos volt, hogy három évvel ezelőtt e terület kutatásáért ítélték oda az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat. Három díjazott volt, egyikük az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora, Gregg Semenza. A kutató a kilencvenes években tett felfedezéseiért kapta alapvetően a díjat, bár azóta is ezen a területen dolgozik.

Hogy így, három év múltán újra előkerült Semenza kitüntetése, az annak köszönhető, hogy már legalább 32 tudományos közleményének hitelessége vált kérdésessé (és összesen több mint ötven tanulmánya helytállóságát kérdőjelezték meg a csalás gyanúja miatt jogosan felháborodó, és vérszemet kapó kritikusok). Az egyre terebélyesedő botrány súlyosságát jól jellemzi, hogy az ügyről szóló cikkek ugyan megemlítik, Gregg Semenza megosztva kapta a 2019-es orvosi Nobel-díjat, de két társának a nevét sokan már le sem írják (csak „két másik kutatóként” hivatkoznak rájuk). Így akarják ugyanis elkerülni, hogy a másik két tudós (egyébként William Kaelin Jr. és Sir Peter Ratclife) neve egy cikkben szerepeljen Semenzával, és esetleg a felületes olvasók összekapcsolják őket a botránnyal – pedig ahhoz semmi közük.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink