Leonardo da Vinci, a boncoló

Martin Clayton, II. Erzsébet királynő művészet történésze, a kiállítás rendezője katalógusában azt írta, hogy ezek a vázlatok évszázadokig rejtve maradtak, amikor a birtokába kerültek, maga is meglepődött. Leonardo ugyanis, hogy minden részletbe beavatott legyen, a test megismerésére embereket és állatokat boncolt. Donatello volt az első, aki a XV. században élt a módszerrel, miután a pápa 1482-es bullájában engedélyt adott rá. Leonardo huszonöt éves korában, tanulóként először Verrochio műtermében vett szemügyre egy medvetalpat. Az évszázad vége táján, 1489-ben már emberi koponyát is vizsgált. Részletesen megszámlálta a fogakat, mert abban az időben a téma körül ádáz viták voltak. Akadt vélemény, hogy eltérő a férfiak és a nők fogainak a száma, "leltározta" a testben a bordákat is, a tapasztalata ellentmondott a bibliai, az egyház által hitelesített változatnak – írja a Népszava – online.

Leonardo előfutára volt a modern tudománynak, évszázadokkal előzte meg azt – vélekedett Clayton. Már a XVI. század elején egy firenzei kórházban volt alkalma arra, hogy orvos jelenlétében egy egész holttest boncolásán legyen jelen. Később a paviai egyetemen Marcantonio della Torre professzor volt a mestere.

Vizsgálgatta a csontvázak és az izmok szerkezetét, hogy a mozgás titkaira találjon magyarázatot. A madarak szárnyainak a kutatásával a repülést igyekezett megérteni. Gazdag vázlat gyűjteményének javát halála utánra Leonardo egyik tanítványára, Melzi festőre hagyományozta, aki azonban fiaival egyetemben, ebek harmincadjára hagyta az értékes leleteket, melyek egészen a XX. századig hányódtak szerte Európában, amíg úgy, ahogy sikerült összeszedni őket.

A sors iróniája, hogy Adreas Vesalius a németalföldi származású mester, páduai professzor időközben 1543-ban Baselben közzétette "Az emberi test fölépítése" című munkáját, és ezért később az utókor őt tekintette az anatómia megteremtőjének.