• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Lesz-e valaha szuperlézer?

Lapszemle Forrás: Világgazdaság Online

Elhalasztották a bejelentést a kormány döntéséről.

Összehívták, majd lefújták a tájékoztatót, melyen kiderült volna, hogyan támogatja a kormány a szegedi szuperlézerprojektet. A szegedi önkormányzat lapunktól tudta meg, hogy terveztek bejelentést. Mindenki a kormányra vár. Történhetett volna pedig előrelépés. A hét elején az Extreme Light Infrastructure (ELI) projektet megvalósító ELI-HU kommunikációs ügynöksége megküldte a meghívókat a szerdára tervezett sajtótájékoztatóra (Szeged helyett Budapestre), ahol arról lett volna szó, hogy a kormány milyen intézkedésekről döntött a lézer ügyében – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

A csehek visszaestek, a pályázatuk nem megfelelő, a beruházás végére pedig sikerülni fog behozni a magyar hátrányt – így nyugtatta a közvéleményt alig egy hete Földi Enikő, a szegedi szuperlézerprojektért is felelős helyettes államtitkár. Most már van mit ledolgozni: kedden Dolní Brezanyban, Prága mellett megkezdődött a cseh szuperlézer építése. De a beruházásban szintén részt vevő Bukarest is előrébb jár, nekik szeptemberben ítélte meg az Európai Bizottság a 180 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást az építkezésre. Szegeden egyelőre egy ígéret létezik, hogy a pályázat talán elkészülhet 2013 elejére.

Történhetett volna pedig előrelépés. A hét elején az Extreme Light Infrastructure (ELI) projektet megvalósító ELI-HU kommunikációs ügynöksége megküldte a meghívókat a szerdára tervezett sajtótájékoztatóra (Szeged helyett Budapestre), ahol arról lett volna szó, hogy a kormány milyen intézkedésekről döntött a lézer ügyében. Ezt azonban 24 órával az időpont előtt lefújták. Az ELI úgy tájékoztatta a lapot: arra várnak, hogy a Magyar Közlönyben megjelenjen a határozat. Arra nem kaptak választ, mi telik a szokásosnál több időbe a megjelenésben, van-e bármilyen oka a csúszásnak. Értesülésünk szerint nem hivatalosan már létezik egy kormánydöntés, ezt az ELI nem kommentálta.

Nem csak a sajtó van bizonytalanságban: amikor megkerestük a szegedi városházát, kiderült, ők tőlünk tudták meg, hogy az ELI egyáltalán tervezett egy bejelentést. Szabó Sándor kabinetfőnök annyit mondott: úgy tudják, hogy a projekt a saját medrében halad, várják a kormány döntését – húzza alá a lap.

A feladattal szakmai vélemények szerint nem is álltak rosszul, ám a politika irányából erős kritikák érkeztek. Nyáron olyan kormányzati megszólalások is voltak, amelyek szerint akár veszélybe is kerülhet a projekt, a szegediek erre azzal vágtak vissza, hogy szerintük a kormány lassítja a munkát, az érdemi döntések pedig már nem is Szegeden születnek, hanem az egyik minisztériumban.

Az biztos, hogy az ELI székhelye szegedi, két telephelye pedig budapesti. Tulajdonosa a Szegedi Tudományegyetem, a magyar állam, és 5 százalékos arányban Szeged önkormányzata. A projekt megvalósításához mintegy 61 milliárd forintnyi uniós támogatás kell, ebből 47 milliárdot kellene még a jövőre záruló EU-s költségvetési ciklusban finanszírozni – összegzi a cikk végén a lap.

Legolvasottabb cikkeink