Létminimum alatt a minimálbér nettója

Nem csak a munkavállalók járnak jól a minimálbér emelésével, a munkaadók kedvezményei is nőnek. Rajtuk kívül a táppénzen és gyeden lévőknek is több juthat. A kormány azt tervezi, hogy a nehéz helyzetű ágazatokban a jövő év első felében átvállalja a minimálbér és a szakmunkások minimálbérének emeléséből származó többletterheket és az arra eső járulékköltséget is. Az új minimálbér kihirdetése előtt azonban konzultálnia kell a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal, ami már napirenden van – írja a Kossuth Rádió, Krónika című műsorában elhangzottak nyomán a hirado.hu portálja.

A minimálbér az idei 93 000 forintról januárban 98 000 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik. Korábban az adók elvitték azt az összeget, amellyel nőtt a minimálbér, januártól azonban egyértelműen nettó béremelkedés lesz – mondta Angyal József okleveles adószakértő.

A havi 202 ezer forint alatt keresőknek az adóváltozás miatt nem fog módosulni a nettó jövedelmük. Amennyiben emelkedik a minimálbér, annak egy részével a nettó bér is nő majd – tette hozzá a szakember, aki megjegyezte azt is, több juttatás, kedvezmény összegét a minimálbérhez mérik. Például a pályakezdőket segítő START kártya kedvezménye legfeljebb a minimálbér másfél-kétszerese lehet. Így a START kártyásokat foglalkoztató vállalkozók járulékkedvezménye is emelkedni fog.

Hasonlóan a táppénz és a gyed maximális összege is nő majd, utóbbié 7 ezer forinttal. A minimálbér-emelésnek tehát több pozitív következménye van a vállalkozók életére is, és valószínű, többen választják majd a kisadózók tételes adóját (KATA) – jegyezte meg az adószakértő.

Eltérítheti a kabinet az emelt minimálbért
A megállapodás része, hogy az első félévben a kormány átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. Számítások szerint ez a döntés mintegy 256 ezer munkavállalót érinthet, a várható pluszkiadás 10 milliárd forint lesz. Ám elképzelhető az is, hogy ezt a nem várt terhet valahol megspórolja a kabinet - írja a Népszava. Czomba Sándor június elején arról beszélt, hogy a foglalkoztatottság növekedését segítheti, ha átmentileg és sávosan csökkentik a pályakezdők minimálbérét. Uniós példára hivatkozott, ami alapján itthon egy 18 éves fiatal a mindenkori minimálbér 80 százalékát kapná, majd évente 5-5 százalékos emelkedéssel 22-23 éves korában érné el a teljes minimálbért. Utalt rá, a július 1-jén életbe lépő új Munka törvénykönyvében van egy passzus, hogy a mindenkori kormány dönthet a minimálbér "eltérítéséről". Így akár területenként is módosíthatják a legkisebb kereset összegét.

Borsik János, az Autonóm Szakszervetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerint - aki nem tagja az állandó konzultációs fórumnak - az 5000 forintos emeléssel enyhén javul ugyan a legkisebb keresetűek helyzete jövőre, ugyanakkor nem hoz tartós megoldást, mert a létminimum és a minimálbér nettója között egyre nagyobb a különbség. A minimálbér nettója jövőre 64 ezer forint lehet, miközben a létminimum várhatóan 93 ezer forint körül alakul - írja a lap.