Magyar végletek: papíralapú dokumentáció és EESZT

Bár az egykor hipermodernnek számító faxolás fénye az elmúlt évtizedekben jócskán megkopott, sőt azt hinné az ember, hogy már a betárcsázós internet, a Windows 98 és a kinyithatós mobilok kiszorították belőle a szuszt, létezik egy terület, ahol a fax kiirthatatlannak tűnik, akár az atomkatasztrófákat is túlélni képes csótány. Ez a terület nem más, mint az egészségügy - írta a qubit.hu, áttekintve a fax-történelmet. 

Az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és még a high-tech fellegvárának tartott Japánban is a faxgép az orvosi dokumentációk továbbításának alapvető eszköze, és a fax egyeduralmát mindeddig semmilyen technológiai változásnak nem sikerült felülírnia. Úgy tűnik, egyedül a koronavírus-járvány miatt megnövekedett papírmunka dönthetné le trónjáról, az egészségügyi kommunikációs rendszerek kaotikussága miatt azonban a faxgép valószínűleg még évekig  üzemben marad a világ számos fejlett országában. De vajon hogyan jutott el az első faxolt kép Berlinből Nürnbergbe? Hogyan végezte ki a PDF az irodai faxmasinákat, és hogyan betonozták be őket a nyugati világ egészségügyi rendszereibe még a 90-es években úgy, hogy harminc évvel később is élnek és virulnak?

Jean Champagne, a Sagemcom Canada faxrendszereket értékesítő egységének vezetője szerint a faxgépek lehetővé teszik az aláírt példányok továbbítását, amelyeket eredetiként ismernek el – ez pedig az e-mailre még mindig nem igaz. Így a legtöbb országban ott mentette át magát a fax a 21. századba, ahol saját kezű aláírásra van szükség: banki ügyintézés, ingatlanszektor, jogi kommunikáció és az egészségügy. Ez a tér az elektronikus hitelesítés elterjedésével egyre szűkül, viszont még így sem valószínű, hogy eljött volna a fax alkonya.

Dr. Békási Sándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezető főorvosa szerint az egészségügyi dokumentáció és információ közlekedése a mai magyar egészségügyi rendszerben két véglet között oszlik meg: egyszerre zajlik kőkorszaki módon, papíron, jellemzően a beteg és az orvos személyes közreműködésével, illetve az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) széles körű bevezetése óta minden ellátó számára elérhető felhőszolgáltatásként. A recepteket például többnyire már elektronikusan, viszont a beutalókat és a legtöbb esetben még az ambuláns lapokat is papíron adják ki. Az e-beutalók első éles bevetése éppen a napokban zajlik: a háziorvosok az EESZT-n keresztül kérhetnek COVID-mintavételt az Országos Mentőszolgálattól.

Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a nyugati országokhoz képest a magyar egészségügyet szerencsésen elkerülte a faxmasina: a megkérdezett egészségügyi dolgozók véleménye szerint ez a kommunikációs forma itthon marginális maradt. További részletek a cikkben.