• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Máig nem tisztázták a non-doctorok feladatkörét

Lapszemle 2023.11.30 Forrás: Telex
Máig nem tisztázták a non-doctorok feladatkörét

Mivel a végzett ápolók nem tudják kamatoztatni tudásukat, az előbb-utóbb elévül, hiába vettek részt a mesterképzésben.

„Az orvosok egészen addig bíznak az ápolók munkájában, ameddig kiosztják nekik az apróbb feladatokat. De onnantól kezdve, hogy a nővérek beleszólnának az orvosok hatáskörébe, ez a bizalom elvész, mert az már sérti a presztízsüket” – mondta a Telexnek az álnéven nyilatkozó Bea, aki 2019-ben, az elsők között szerzett abszolutóriumot a kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzésen.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés 2017 szeptemberében indult el, az első hallgatók 2019 januárjában végeztek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók, más néven non-doctorok olyan szakemberek, akiknek tudása lehetővé teszi, hogy átvegyenek az orvosoktól kisebb feladatokat, és önállóan végezzék a munkájukat. A képzésen belül a hallgatók hat különböző szakirányt választhattak: aneszteziológiai, geriátriai (idősgyógyászat), közösségi, intenzív, perioperatív (műtét körüli) és sürgősségi.

A képzés indulásakor heves vitákat váltott ki, hogy annak elvégzése pontosan milyen feladatokra jogosítja fel a kiterjesztett hatáskörű ápolókat. Ezt elvileg a képzés kimeneti követelményeiben kellett volna rögzíteni, ez viszont máig nem történt meg, miközben már száznál is többen kapták kézhez a diplomájukat.

Bea szerint jelenleg több száz végzett ápoló „parkolópályán” van. Ennek oka, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápolókat papíron önálló munkavégzésre készítik fel, de mivel még nem rögzítették, hogy pontosan milyen feladatokat láthatnak el, így az adott kórházon/háziorvosi praxison múlik, mire használják a tudásukat.

Szerinte mivel a végzett ápolók nem tudják kamatoztatni a megszerzett tudásukat, így az előbb-utóbb elévül. „Ha mindenki a végzettségének megfelelő munkát tudna vállalni, az nagyon sokat lendítene a betegellátás színvonalán. Nem maradna el annyi műtét, rövidülnének a várólisták” – mondta.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) elnöke, aki szerint probléma, hogy a szakhoz tartozó képzési kimeneti követelményeket még mindig nem rögzítették, így a kompetenciákat, hatásköröket sem pontosították. Szerinte emiatt is lehet, hogy a képzésekre jelentkezők száma nem emelkedett olyan dinamikusan, mint ahogy azt korábban várták. „Számos specializációra nem is, vagy csak alig jelentkeztek hallgatók.”

További részletek a Telex cikkében. 

Legolvasottabb cikkeink