Már a 38 ezer is sok?

Több százezer család létfenntartását veszélyeztetheti az Orbán-kormány által bevezetni szánt segélyplafon, mely még a fogyatékkal és tartós betegséggel élőket gondozó szülők és gondviselők ápolási díját is csökkentené. Ezzel, a már eddig is a létminimum alatt küzdő, legkiszolgáltatottabb családok hullhatnak szét, ezért a fogyatékkal élők érdekszövetsége napokkal ezelőtt felszólította a kormányt: állítsa le a fogyatékos emberek ellen irányuló intézkedéseit – írja a Népszava – online.

Morális, tudományos és gazdasági szempontból sem elfogadható a fogyatékossággal élők családjainak ellehetetlenítése, támogatásaik megvonása - nyilatkozta Hegedűs Lajos. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke cinikusnak tartja, hogy a kormány a segélyezetteket, köztük az ápolási díjban részesülőket munkakerülőknek állítja be, akiket az ellátás csökkentésével kell megrendszabályozni. "Az ápolási díjban részesülők lennének a legboldogabbak, ha dolgozhatnának, mert ez azt jelentené, hogy szeretteik egészségesek és nem szorulnak gondozásra, de sajnos ez nem így van" – mondta Hegedűs Lajos. Ezt döntésként, vagy afféle "anyagi motivációként beállítani több mint erkölcstelen" – fűzte hozzá a MEOSZ elnöke.

A kormány máig nem cáfolta ugyanis, hogy érinti az ápolási díjat a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által múlt pénteken ismertetett megszorító csomag, amely a szociális ellátások területén egy újabb segélyplafont vezetne be azzal a céllal, hogy - mint a tárcavezető közölte - "munkára ösztönözzön" és nem mellékesen 8-10 milliárdot spóroljon jövőre. Mivel az aktív korúaknak járó két legfőbb szociális ellátást már most is maximálták, okkal feltételezhető, hogy a kormány a megmaradt ellátásokra, köztük az ápolási díjra vetné ki a plafont. Ápolási díj alanyi jogon azoknak jár, akik tartósan beteg 18 év alatti vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozójuk otthoni ápolását végzik.

Miután ma, Magyarországon nincsenek megfelelő oktatási - sem szociális - intézmények a fogyatékkal élők számára, az iskolából való kimaradás miatt az egyik szülő gyakorta nem vállalhat munkát, a tartósan beteg, vagy súlyos fogyatékkal élő felnőtt korú pedig ugyanúgy nem hagyható magára. Az ápolásukat végzők így kimaradnak a munkából, ami nem csupán elszegényedésükhöz, hanem az államra való ráutaltságukhoz is vezet.

"Az ilyen élethelyzeteket nem önként, és főként nem munkaelkerülés céljából választják a családok, arról nem beszélve, hogy egy súlyosan fogyatékos ember ápolása nehéz, embert próbáló feladat, ami sokszor 24 órás szolgálatot jelent" - emlékeztetett a MEOSZ.

A rászoruló szeretteiket tartósan gondozók átlagosan havi 52 ezer forintos jövedelemből élnek, amit most a kormány 47 ezerre csökkentene. "Lehet, hogy akinek több százezres fizetése van, az jelentéktelennek látja az ötezer forintos csökkenést, de ez ezeknek a családoknak drámai kiesés" – mondta, Hegedűs, aki hozzátette: általában kétfős, a fogyatékkal élő gyermek és édesanyja által alkotott családokról kell ugyanis beszélni, amelyekben az egy főre jutó jövedelem 40 ezer forint alatt van.

Ráadásul ezek az "ápolók" később sem bővelkednek majd, hiszen ha életük végéig ápolják szeretteiket, csak a legminimálisabb nyugdíjra, azaz ma olyan 25 ezer forintra lesznek jogosultak.

Létminimum alatt
Az állam ma, a 2012-es költségvetés alapján a fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos intézményi ellátására személyenként 710 650 forintot ad egy évben. Látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonainak támogatására ez az éves normatív idén 808 450 forint, amelyhez még intézményfenntartóként is hozzájárul. Az intézmények költségvetése ugyanis csak 50-60 százalékban áll a normatívából, a többit az adott esetben még tulajdonos önkormányzat, illetve bármilyen más fenntartó saját forrásból hozzáteszi, illetve a lakók fizetik be térítési díjként – olvasható a Népszava – online oldalán.

Ezzel szemben egy, valamely testi hátránnyal élő felnőtt személy "fogyatékossági támogatása", vagy egy látássérült személyi járadéka 31 217 forint, az ebben nem részesülő, de tartós ápolásra szoruló személyek rokkantsági ellátása pedig 27 900 forint havonta, kiskorúak esetében pedig emelt összegű családi pótlék jár, ami egy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 25 900 forint idén, két szülővel 23 300 forint.

Az ezekről a gyermekekről és nagyobbakról gondoskodó családtagok, akik 4 óránál csak kevesebb, de sokszor még ennyi időre sem tudják "magukra hagyni" az ápoltjaikat, az államtól afféle ápolói munkabért kapnak. Idén ez az ápolási díj - a gondozott állapotától függően - 29 500 és 38 350 forint között van havonta, azaz legfeljebb 460 200 forint egy évben.

Amennyiben a 24 órában rászoruló családtagjáról gondoskodó közgyógyellátásra is jogosult, akkor az havonta 6000 forintot, a munkanélküliként kapható lakásfenntartási támogatás 5600 forintot jelent, enélkül a fogyatékkal élőt ellátó személy havi jövedelme összesen 49 950 forint és 52 ezer forint között mozog.

Csakhogy, ha a segélyplafon 40 000 forint, az édesanya vagy gondviselő az Orbán-kormány szerint "túl sokat kap", méghozzá legalább 9950 forinttal többet az indokoltnál. Épp ezért – bár ezek az általában kétszemélyes családok ma is átlagban 38 900 forintnyi egy főre jutó jövedelemből élnek havonta - a segélyplafon bevezetésével már csak 33 950 forintot "érnének" – húzza alá a lap.