Már rég nem a wc-nél kellene tartani

Egy repedés a járdán, egy magasan elhelyezett kilincs, vagy egy rossz irányba nyíló ajtó leküzdhetetlen akadályt jelent annak, aki kerekesszékben tölti mindennapjait. Hogy mindez nem csak üres beszéd, arra az egri Márkus László hívta fel a figyelmet, aki két éve arra kérte dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselőt, töltsön el egy napot Egerben, kerekesszékben. A cél az volt, hogy megtapasztalják, milyen egy mozgásában korlátozott embernek közlekednie, egyáltalán élnie a megyeszékhelyen – olvasható a heol.hu portálján.

A csapat útja során ellátogatott egyebek között a belvárosi postához, a könyvtárba, a Bartakovics Béla Közösségi Házba és a Városháza épületébe is. Tapasztalataik szerint bőven vannak hiányosságok, amelyek jó szándékkal, eltökéltséggel és anyagi ráfordítással megszüntethetőek lennének.

Szeretem a várost, de be kell látni: Eger sem különbözik az országos átlagtól, hazánkban ugyanis nem található egyetlen komplex módon akadálymentesített épület sem – így összegzett Nagy Bendegúz rehabilitációs szakmérnök, aki egy baleset következtében kényszerült kerekesszékbe. Az elmúlt 20 évben tettek az ügyért, de mára ez a folyamat megállt: egy százas listán eljutottunk kettőről ötre, s most ott ragadtunk – tette hozzá Nagy Bendegúz.

Márkus László elmondta: régi probléma, hogy például nincs mozgássérültek számára elérhető toalett a belvárosban, pedig az ügynek már régen nem erről kellene szólnia. Még mindig az ajtóknál, rámpáknál és wc-nél tartunk, holott nem azért élek, hogy a dolgomat elvégezhessem. Legnagyobb vágyam, hogy eljuthassak a könyvtárba. Most elsősorban a középületekre fókuszáltunk, pedig lakni is kell valahol, mások számára elképzelhetetlen, hogy segítségre vagyok szorulva, hogy kijöhessek a városba – jegyezte meg Márkus László.

A nap legnagyobb tanulsága, hogy az igazi gátak elsősorban a fejekben vannak, ott kellene elkezdeni az akadálymentesítést – fogalmazott dr. Csarnó Ákos.