A kutatás molekuláris szinten magyarázza meg, miért alakulhatnak ki vérrögök és miért lehet egy érintettnek lélegeztetőgépre szüksége.
Másként reagált a koronavírus-fertőzés tüneteit mutatók szervezete, mint a tünetmenteseké: ez megmagyarázhatja a vérrögösödés és a súlyos tüdőgyulladás kialakulásának hátterét is, írja az InfoStart.
Egyes védekező immunsejtek nagyobb koncentrációban találhatók meg a fertőzést tünetmentesen átvészelők szervezetében, miközben a komolyabb tüneteket mutatók elvesztik ezeket a sejteket, ugyanakkor gyulladásirányító sejtek jelennek meg bennük. Ezek a különbségek amellett, hogy magyarázatot adhatnak a tüdőgyulladásra és a vérrögösödésre, kiindulópontot nyújthatnak a jelenleg fejlesztés alatt álló terápiák számára, írja a MedicalXpress nyomán a lap. A kutatásban a Wellcome Sanger Intézet, a Newcastle Egyetem, University College London, a Cambridge Egyetem, az EMBL's Európai Bionformatikai Intézet és a Human Cell Atlas munkatársai vettek részt.
A tünetmenteseknél a nyálkahártyán, például az orrban antitesteket termelő B-sejtekből találtak nagy mennyiségben: ezek szervezetünk első védelmi vonalát jelentik, viszont a súlyos tüneteket produkálóknál hiányoztak. Az enyhe és mérsékelt tüneteket mutatóknál a B-sejtek mellett a fertőzés elleni küzdelmet segítő T-sejtekből is találtak. Ezzel szemben a súlyos tüneteket mutatóknál a monociták és a gyilkos T-sejtek aránya nőtt meg kontrollálatlanul: ezek magas szintje tüdőgyulladáshoz vezethet. A súlyos betegek esetében a vérlemezkeszám is megnőtt, ami vérrögök kialakulásához vezethet. Az egyelőre még nem tiszta, milyen módon képes a fertőzés ezeket az eltérő válaszokat kiváltani, a kutatás molekuláris szinten magyarázza meg, miért alakulhatnak ki vérrögök és miért lehet egy érintettnek lélegeztetőgépre szüksége.