• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Megjósolható, ki halhat bele a COVID-fertőzésbe

Lapszemle 2021.12.01 Forrás: 24.hu
Megjósolható, ki halhat bele a COVID-fertőzésbe

Meg tudták határozni, hogy mely biomarkerek jósolják a mortalitást a tünetek megjelenését követő 60 napon belül.

A Montréali Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztettek, amelynek segítségével viszonylag biztosan megmondható, melyik COVID-betegnek van nagyobb esélye az elhalálozásra – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szervezetben található vírusmennyiség alapján elég jól megbecsülhető, kit fog rosszabbul érinteni a betegség - írja a 24.hu.

Dr. Daniel Kaufmann professzor és csapata kidolgozott egy módszert, amellyel a SARS-CoV-2 genetikai örökítőanyaga, a vírus-RNS vérben található mennyisége alapján meg lehet becsülni, kinek van nagyobb esélye a halálozásra.

A COVID-19 kezelésében elért előrelépések ellenére az orvosok még mindig nehezen tudják azonosítani azokat a betegeket, akiknél a legnagyobb a kockázata annak, hogy belehalnak a betegségbe. Számos biomarkert azonosítottak más kutatások során, de a paraméterek sokaságával való zsonglőrködés klinikai környezetben nem lehetséges, és akadályozza az orvosok gyors döntéseit.

„Tanulmányunkban meg tudtuk határozni, hogy mely biomarkerek jósolják a mortalitást a tünetek megjelenését követő 60 napon belül” – mondta Kaufmann, a tanulmány társszerzője.

Kaufmann csapata 279 olyan betegtől gyűjtött vérmintát használt, akik COVID-19 miatt szorultak kórházi kezelésre. Az állapotuk az enyhétől a kritikusig húzódott. Ezek felhasználásával mérték meg a gyulladást okozó fehérjék mennyiségét a vérben, és keresték azokat, amelyek kiemelkedtek a többi közül. Emellett vizsgálták a szervezetben a vírus RNS mennyiségét, valamint a vírust megcélzó antitestek szintjét is. A mintákat a tünetek megjelenése után 11 nappal vették, és a betegeket legalább 60 napig monitorozták ezt követően.

„Az általunk mért összes biomarker közül a vérben lévő vírus-RNS mennyisége függ össze közvetlenül a mortalitással, és ez adta a legjobb prediktív választ, miután modellünket a beteg korához és neméhez igazítottuk” – mondta Elsa Brunet, a tanulmány társszerzője.

A kutatók két különböző kórház mintáin is tesztelték a modellt, mindegy volt, melyiket nézték, az előrejelzések működtek.