• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Megvan az MNB-nél a csodafegyver, de félnek bevetni

Lapszemle 2020.08.11 Forrás: Napi.hu
Megvan az MNB-nél a csodafegyver, de félnek bevetni

A jóléti alapok tervét másfél éve propagálja a Magyar Nemzeti Bank számos fórumon, de nem jut egyről a kettőre a történet.

Elakadt a jogszabályalkotóknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hálapénz elleni csodafegyverének gyakorlati megvalósítása. Az MNB már másfél évvel ezelőtt megpendítette, hogy úgynevezett jóléti alapokat kellene létrehozni, erről először hivatalos formában a 330 pontos versenyképességi programban írtak - írta a napi.hu.

A jóléti alapokról elég konkrét elképzelései vannak a jegybanknak, amit nyilvános rendezvényeken többször is elmondtak már az MNB különféle vezetői. Az alapokat a jelenleg is működő pénztárak összevonásával képzelnék el, vagyis a nyugdíjpénztárak és az egészség- és önsegélyező pénztárak egyesítésével. Így egyetlen intézmény ki tudná szolgálni a tagok egészség- és nyugdíjcélú öngondoskodását, de akár más, államilag támogatott hosszútávú megtakarítási célokat is.

Az egészség zseb is fontos pillére lenne az alapoknak. Az MNB nem mulasztotta el megemlíteni a legutóbbi versenyképességi jelentésében sem, hogy az egészségügyi kiadások szerkezete rendkívül egészségtelen Magyarországon. Az ­állami­ egészségügyi­ kiadások­ ­a­ GDP­ 4,8­ százalékát­ tették­ ki,­ szemben a régiós 5,3 százalékkal és az uniós 6,1 százalékkal. Ugyanakkor a magyar háztartások közvetlen­ egészségügyi­ kiadásai­ (1,9­ százalék)­ állnak szemben az uniós 1,8 és a V3-as 1,3 százalékkal. Azaz Magyarországon­ az­ egészségügyi­ kiadások­ 69­ százaléka­ származik­ állami­ forrásból,­ ami­ 4­ százalékponttal alacsonyabb­ az­ EU átlagánál és­ 8­ százalékponttal­ marad el a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagától.

Problémásnak tartja a jelentés, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült csatornákon folynak keresztül, így nem is hasznosulnak hatékonyan. A borítékban zsebbe csúsztatott pénzekből nyilvánvalóan nem az egészségügyi intézményeket fejlesztik, hanem az orvosok a saját életszínvonalukat növelik belőle. Ha viszont a lakosság jóléti alapokon keresztül venné igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, finanszírozná a kezeléseket, akkor ez megváltozhatna.

Elakadt a folyamat - erről a teljes cikkben

MNB

Legolvasottabb cikkeink