Mennyiből működtethető az egészségügy?

Az egészségügy a rendelkezésre álló forrásokból az elvárt színvonalon nem működtethető, ha nem lesz több pénz, muszáj szűkíteni a szolgáltatások körét – vélekednek a szakértők, akiket a témáról a Világgazdaság – online kérdezett.

Az egészségügy finanszírozására több pénz kell, egyedül az állami költségvetés nem tud megoldást adni – mutatott rá Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója. A gyártói befizetések ma már jelentősen járulnak hozzá a gyógyszerkasszához, de a co-payment, a kiegészítő biztosítások lehetőségéről is beszélni kell. A betegek a tradíciókból kiindulva még úgy gondolják, hogy nekik minden jár, ami a jogi háttér miatt így is van. A realitás viszont az – folytatta a szakember -, hogy nagy részük nem kapja meg az állami egészségügyben azt az ellátást, amire szüksége lenne. Az, hogy ennek ellenére rengeteg pozitív tapasztalatunk is van, az itthon maradt egészségügyi szakemberek hivatástudatának köszönhető.

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem docense kiemelte: – Egyértelműen növelni kellene a közfinanszírozás összegét és arányát is. Ez nagyságrendileg 200-300 milliárd forint többletet igényelne középtávon (több éves felfutó rendszerben). Ezzel együtt a belső hatékonysági tartalékokat is fel kell szabadítani a betegellátás és a betegutak jobb megszervezésével, a költség-hatékonyabb ellátási formák előtérbe helyezésével, valamint a prevenciós szemlélet széleskörű elterjesztésével. Többletforrások bevonásával és a praxisközösségi modell kiterjesztésével jelentős mértékben erősíthető az alapellátás szerepe és kompetenciaszintje. Jelentős hatékonysági tartalékok vannak az otthoni ellátásokban, az egynapos beavatkozások terén a krónikus betegség-gondozási programokban – tette hozzá Dózsa Csaba.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke kiemelte: – Egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező sebész-főorvos egy egész éjszakai ügyeleti díjából legfeljebb 1-2 mérnök-, vagy ügyvédórát tud kifizetni. Néhány száz kilométerre ennek a 6–10-szeresét keresné. A kórház, ahol dolgozik, nagyjából a felét kapja, mint egy hasonló intézmény a visegrádi országokban, és ötödét-tizedét, mint Nyugat- vagy Dél-Európában.

Egy-egy kórház költségvetését összevetve munkaerő-arányosan a piaci, pénzügyi vagy akár az állami szektor intézményeivel, súlyos aránytalanságokat látunk. 2011-ben már a Semmelweis-terv is 250–550 milliárd forintos forráshiányról írt. Ez nem lett kevesebb. Néhány év alatt el kellene érnünk az egészségügyi közfinanszírozásban az európai ráfordítási arányokat a GDP százalékában – mutatott rá Velkey György.