Merkely Béla: A fél világ Magyarországra irigykedik

Az országos tesztelés részadatai alapján is enyhítene a budapesti korlátozásokon a Semmelweis Egyetem rektora, aki a 24.hu-nak beszélt arról, hogy Magyarországon a járványnak miért nem volt tetőzése. Merkely Béla már április elején azt látta, hogy itthon nem lángol be az olaszországihoz hasonló mértékben a koronavírus-járvány. Novemberre szeretne vakcinát, amit nem tenne kötelezővé, és első körben a fiataloknak sem adatná be. A járvány után azt várja, hogy átrendeződik az egészségügy struktúrája, ő maga pedig visszavonul az intenzív szerepléstől. Azt mondja, nem egyéni ambíció, hanem az élet sodorta a mostani vezetőszerepbe, és hangsúlyozza: ő nem politikus, hanem orvos.

Azt mondta, meglepődött az előzetes teszteredmények láttán, mert ötszörös előfordulási gyakorisággal számolt. Milyen számítás állt a várakozása hátterében?

A négy orvosegyetem részvételével zajló, infektológusokat is magában foglaló járványelemző munkacsoport március 22. óta folyamatosan figyeli a járvány alakulását. Az országos adatokat az egyetemek mellett egy magánellátó szolgáltatja. 50 ezer mérést végeztünk, napi szinten analizáltuk az adatokat. Azt láttuk, hogy a panaszos betegek közül sose volt magasabb a fertőzés 6,5 százaléknál. A kontaktkeresés során átlagosan nem volt magas az arány, de amikor idősotthonban vagy ápolási osztályon végezünk méréseket, akkor felment 10 százalék fölé is. Ennek az 50 ezer mérésnek az egyharmadát a panaszmentesek és kontakttal nem rendelkezők tették ki, közülük a járvány kezdeti szakaszában, vagyis március végén-április elején 1 százalék körül volt a pozitív eredmények aránya, az utóbbi hetekben 0,1. Ezen adatok alapján úgy számoltunk, hogy a május 1-jén kezdődött országos tesztelés eredménye 2-2,5 százalékos átfertőzöttséget mutat majd, az aktuális fertőzöttek aránya pedig egy ezrelék körül lesz. Ezzel szemben az országos kutatás, illetve annak részeredménye mind a két érték nagyjából ötödét hozta ki.

A két pozitív tesztet produkálóról mit lehet tudni?

Az egyik budapesti, a másik vidéki. Többet nem árulhatok el róluk.

A részeredményekre alapozva lehet-e döntést hozni a budapesti korlátozások lazításáról?

Véleményem szerint igen, ilyen kemény adat másutt sem állt rendelkezésre a lazítás, illetve újraindítás előtt. 4-5 ezer vizsgálatra jut egy pozitív eredmény, ez azt jelenti, hogy nincs akadálya az óvatos nyitásnak. Bizonyos szabályokat azonban be kell majd tartani, például a távolságtartást, maszkviselést, kézfertőtlenítést. A szórakozóhelyeket nem nyitnám ki, az egyetemeket viszont igen, hogy úgy lehessen vizsgázni, mint ahogy az az érettséginél történt.A legtöbb országban adatok hiányában kezdték el a nyitást. Nekünk vannak adataink, ezek alapján azt kell hogy mondjam, a lehető legjobb időpontban vagyunk a nyitásra. A fertőzöttség ennyire alacsonyan a járvány legelején állhatott.

Azt már régóta lehet tudni, hogy a fertőzés leginkább a kórházakban, idősotthonokban terjed. Ezekben lehet lazítani?

Az idősotthonokat úgy kell kezelni, mintha egészségügyi intézmények lennének. Ezeken a helyeken semmiképp sem szabad még lazítani. Azt viszont látni kell, hogy a vektorok, vagyis a kívülről érkező kiszolgáló személyek, mint például a konyhai dolgozók. karbantartók közül egyre kevesebb lesz a fertőzött, majdhogynem nulla. Így ha az otthonokban sikerül a fertőzöttek izolációja, akkor 4-6 hét alatt vírusmentesíteni lehet ezeket az intézményeket. Az izoláción túl a szűrés jelenti még a megoldást.

 A jelenleg rendelkezésre álló információk birtokában mi tenne másképp?

Idővel megtanultuk kezelni a vírust és a járványt is. Az elején például mindenki a lélegeztetőgépek szerepét hangsúlyozta. A kínaiak és az olaszok is azt mondták, nincs elég lélegeztetőgép. Ma már azt mondjuk, hogy ha lehet, ne tegyük gépre a koronavírusos beteget. Próbáljuk minden lehetséges eszközzel megúszni a lélegeztetést: non-invazív eszközzel, magas nyomású oxigén inhalálásával. Néhány gyógyszerről is kiderült időközben, hogy nem hatásosak, a vérplazma-terápia pozitív hatásáról viszont egyre több a nemzetközi és hazai eredmény. Továbbiak az interjúban