• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Mi az, amit iszunk - avagy mi folyik a csapból?

Lapszemle 2020.06.26 Forrás: vgfszaklap.hu
Mi az, amit iszunk - avagy mi folyik a csapból?

Több mint harmincféle gyógyszermaradvány kerül be a budapestiek ivóvizébe.

A Duna fővárosi szakaszán 52 féle gyógyszerhatóanyag jelenlétét lehet kimutatni a folyó vizéből. Ezek közül 32 az ivóvízbe is bekerül. Az adatokat magyar kutatóknak köszönhetjük, akik azt vizsgálták, hogy a természetes parti szűrés mennyire hatékony a kémiailag aktív gyógyszermaradványokkal szemben. Kiderült, hogy a szűrés hatékonyságát a gyógyszermaradványok koncentrációja nem befolyásolja, a legnagyobb arányban pedig a fájdalomcsillapító lidokain, ez epilepszia kezelésére használt lamotrogin és karbamazepin, illetve egy ópiátszármazék, a tramadol kerül át a folyó vizéből a csapvízbe, írja a vgfszaklap.hu

Két nagy vízmű mintegy kétmillió embert lát el parti szűrésű ivóvízzel Budapesten és környékén. Ez azt jelenti, hogy a régióban az ivóvíz mennyiségének nagyjából a kilencven százaléka a Dunából származik a folyó közelébe telepített csápos kutakon keresztül. A víz természetes szűrését pleisztocén kori (ez a földtörténeti kor két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt ért véget) kavics és homokréteg végzi. Magyar kutatók megvizsgálták, hogy ez a természetes szűrőrendszer mennyire hatékony azokkal a kémiailag aktív gyógyszerhatóanyagokkal szemben, amelyek az emberi anyagcsere, illetve a vécén lehúzott lejárt gyógyszerek révén kerülnek a folyó vizébe a tisztított vagy tisztítatlan szennyvízzel együtt.

Az Enviroment Pollution legfrissebb számában publikált tanulmány szerzői (Kondor Csaba Attila, Jakab Gergely, Vancsik Anna, Filep Tibor, Szeberényi József, Szabó Lili, Maász Gábor, Ferincz Árpád, Dobosy Péter és Szalai Zoltán) több éven át tartó, a magyar kormány által az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében támogatott kutatás eredményeit foglalták össze. Egy mintegy 100 folyamkilométeres szakaszon összesen 107 mintát vettek közvetlenül a Duna vizéből, és csaknem százat az víznyerő kutak csapjaiból a főváros térségében. Egyrészt azt mérték, hogy az egyes hatóanyagok milyen gyakoriak, vagyis a levett minták hány százalékában jelennek meg, másrészt azt, hogy ezek milyen koncentrációban vannak jelen (nanogramm/liter), harmadrészt pedig azt vizsgálták meg, hogy a gyakoriság, illetve a koncentráció hogyan változik, miközben a folyó vize a természetes parti szűrőn át a vízkivételi kutakba jut.

A kutatók a dunai mintavételek során a keresett 111-ből összesen 52 féle hatóanyag nyomára bukkantak. Összességében 15 fajta gyógyszermaradványt találtak a minták legalább felében, és tíz vegyület fordult elő 80 százaléknál nagyobb gyakorisággal. Minden mintában azonosították a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére használt bisoprololt (107 minta, 100 százalékos gyakoriság, átlagosan 3,80 ng/liter) és csaknem mindegyikben a metoprololt (105 minta, 98, 1 százalékos gyakoriság, átlagosan 11,4 ng/liter). A magas vérnyomás kezelésére használt perindopril előfordulása is meghaladta a 90 százalékot (99 minta, 92,5 százalékos gyakoriság, átlagosan 5,16 ng/liter).

Bár csak nanogrammokról (10–9 gramm, másképpen 0,000000001 gramm) beszélünk, a gyógyszermaradványok egészségkárosító hatásúak lehetnek. 

 

Legolvasottabb cikkeink