Mi tesz a tüdővel a koronavírus?

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO által világjárványnak minősített betegség, a COVID-19 az esetek mintegy 80 százalékában enyhe lefolyású, megfázásos tüneteket okoz, és a betegek nem igényelnek speciális orvosi ellátást. Hat fertőzött közül egy betegnél ugyanakkor komoly tünetek és légzési nehézségek tapasztalhatók, írja a Qubit.

A Royal Australasian College of Physicians elnöke, a légzőszervi specialista John Wilson  szerint a vírus által fertőzöttek betegek négy csoportra oszthatók:

akik megfertőződtek a vírussal, és ezáltal fertőzőképesek, de ők maguk nem mutatnak tüneteket;

akiknél felső légúti megbetegedés, hőemelkedés és köhögés formájában jelentkeznek a tünetek, és a betegség lefolyása nem sokban különbözik egy enyhe megfázásétól;

akiknél a vírus influenzaszerű tüneteket mutat, és komoly lázzal jár - ők teszik ki a legnagyobb csoportot;

azok a betegek, akiknél a vírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást okoz.

Hogyan fejlődik ki a tüdőgyulladás?

Amikor egy koronavírussal fertőzött beteg lázas lesz és köhögni kezd, az azért van, mert a fertőzés elérte a légutakat, amelyeken keresztül az oxigén a környezetből a tüdőbe kerül. A légutak a fertőzés következtében gyulladásos állapotba kerülnek, és ezáltal irritálják az ott található  idegeket. Ha ha helyzet rosszabbodik, a vírus által kiváltott irritáció eléri a tüdőben található hólyagocskákat (alveolus), amelyek az oxigénfelvételt biztosító gázcserefolyamatokért felelősek. Ha az alveolusokat eléri a fertőzés, válaszreakcióként az apró hörgőcskék (bronchiolus) gyulladásos folyadékkal telnek meg, és kialakul a tüdőgyulladás. A folyadékkal teli tüdő nem képes elegendő oxigént leadni a vérbe, ezáltal a szervezet oxigénellátása drasztikusan csökken. A halálos kimenetelű fertőzéseknél leggyakrabban ez a folyamat zajlik le. 

Az ausztrál tüdőtársaság elnöke, Christine Jenkins szerint egyelőre nem létezik olyan gyógymód, ami megakadályozná, hogy a COVID-19-cel fertőzött betegeknél kifejlődjön a tügyőgyulladás. 

„Jelenleg is folynak a különböző virális és antivirális szerekkel kombinált gyógyszerkísérletek, de egyelőre a támogató kezelésen kívül nincs hatékony eszközünk a vírus által kiváltott tüdőgyulladás legyőzésére. Az eddig általunk ismert, kórházban kezelt tüdőgyulladások döntő többsége bakteriális eredetű volt, és jól reagáltak a különböző antibiotikumos kezelésekre” - mondta Jenkins a brit Guardian ausztrál kiadásának. 

Miben különbözik a COVID-19 által okozott tüdőgyulladás a hétköznapitól?

Wilson szerint a koronavírus által okozott tüdőgyulladás azért is különösen veszélyes, mert úgy tűnik, hogy az egész tüdőt érinti, és nem csak annak bizonyos részeit, ráadásul nagy kockázatot jelentenek a másodlagos fertőzések is. Amennyiben a fertőzés elérte a tüdőt és a légzőhólyagocskákat is, az egészséges szervezet első reakciója, hogy megpróbálja elpusztítani a vírust, és megakadályozni, hogy a kórokozó reprodukálja magát. A szervezetnek ez a védekező mechanizmusa ugyanakkor romlik azokban az esetekben, amikor a betegek 65 év felettiek vagy 12 hónaposnál fiatalabbak, és valamilyen egyéb krónikus egészségügyi problémában (szív- és tüdőbetegség, cukorbetegség)  szenvednek.

A WHO szerint a COVID-19 minden fertőzöttnél egyéni lefolyású, ezért nem prognosztizálható egyértelműen, hogy valakinél kialakul tüdőgyulladás vagy sem.

Bármennyire is egészséges valaki, az életkor előrehaladtával a tüdőgyulladás kialakulásának kockázata egyértelműen növekszik- mondta Wilson. - Ennek oka az, hogy az immunrendszer gyengül a korral. és így nehezebben küzdi le a különböző betegségeket és fertőzéseket.