Miért úsznak a kórházak adósságban? Itt a megfejtés!

Időről időre a közbeszéd részévé válik, hogy mekkora adóssággal küzdenek a kórházak. Ilyenkor a sajtóban (is) zajló hosszú adok-kapok után az állam konszolidálja (részlegesen) az adósságállományt. A szereplők hátradőlnek, és a problémák időlegesen a homályba vesznek, hogy 6-8 hónappal később újrainduljon minden - írja a controllingportal.hu.

Az ágazati szereplők között viszonylag komoly egyetértés van abban, hogy alulfinanszírozottak a kórházak, ezen belül is konkrétan mely szakmák és mely beavatkozások. Azonban abban már messze nincs egyetértés, hogy ez milyen okokra vezethető vissza, kinek milyen szerepe van az adósság magas szintjében.

A cikk szerzője a következőkben  - bázis időszaknak 2009-et véve - az infláció, az árfolyamváltozás, az áfa változás és más objektív okok számba vételével igyekszik iránymutatást adni a kórházi gazdálkodás vizsgálatához.

A kórházak hiányát kiváltó okok tényszerű levezetését a szakember azzal a megállapítással zárja, hogy összességében 50-55 milliárd forintra becsülhető a környezeti és szabályozói változások hatása, amit messze nem ellensúlyozott a 20-22 milliárd forint bevételi többlet. Így kimondható, hogy a jelenlegi 40 milliárd forintos éves hiányszint növekedése mögött nem a kórházi menedzsmentek állnak. Sőt valójában faragtak a hiányon, de ennek eredménye nem látható a működésre rárakodó terhek miatt.