• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mikola: a megelőzés nem csökkenti az egészségügyi kiadásokat

Lapszemle Forrás: Somogyi Hírlap

A recesszió-fenyegette országoknak eszébe ne jusson az egészségügyből pénzeket elvonni.

A volt egészségügyi miniszter szerint a prevenció drága, a megelőzéstől nem lesznek kisebbek az egészségügyi kiadások Magyarországon. Nem igaz, hogy ha megelőzzük a bajt, akkor kisebbek lesznek az egészségügy kiadásai; ez illúzió, mert bár a prevenció fontos az életminőség szempontjából, de drága – ezt Mikola István egykori egészségügyi miniszter, jelenlegi OECD-nagykövet mondta szombaton Siófokon, a magángyógyszerészek országos konferenciáján – írja a Somogyi Hírlap online.

Az új technológia sem spórolást, hanem emelkedő költségeket jelent, hogy milyen közhiedelmekkel kell leszámolni az OECD-világfelmérések nyomán, részletezte Mikola, aki a világszervezet felhívását is idézte: miszerint a recesszió-fenyegette országoknak eszébe ne jusson az oktatásból, az egészségügyből, a szociális kiadásokból pénzeket elvonni, mert azzal további gazdasági visszaesést alapoznak meg.

Míg Magyarország ma a GDP kevesebb, mit öt százalékát fordítja egészségügyre, addig az Egyesült Államok tizenhatot – folytatta az első Orbán-kormány minisztere. Igaz, utóbbi közel sem hasznosul ilyen arányban a lakosság-egészséget figyelembe véve. Arányaiban nálunk az állam nagybácsi módjára (a szocializmus örökségeként) még mindig sokat fordít szociális kiadásokra.

Az OECD-átlaghoz képest kiemelkedően magas Magyarországon az orvos-beteg találkozások száma, a gyógyszerkiadás, a császármetszések aránya, vagy éppen a szorongásoldó készítmények szedése. A következő évtizedben az egészségügy 2-4 %-os részesedés-növekedése várható a GDP-ből, ám ez csak gazdasági növekedés esetén jelenthet jól észrevehető mértékű emelkedést.