Minden nap dráma a koraszülöttosztályon

Minden kilencedik magyar csecsemő koraszülöttként jön világra, életükért és egészséges felnőttkorukért orvosok és ápolók hada küzd napi 24 órában. A hvg.hu a Dél-Dunántúlt ellátó pécsi Perinatális Intenzív Centrum (PIC) egyik hétköznapjába tekintett be – az ünnepek előtt.

Magyarországon az újszülöttek 9-11 százaléka idő előtt látja meg a világot, ami az uniós átlag kétszerese. Jól képzett egészségügyi személyzet, csúcstechnológia és szülői törődés kell ahhoz, hogy ezek a rendkívül sérülékeny babák egészségesen érjék el a felnőttkort.

A koraszülések hátterében rengeteg ok állhat. A rosszabb anyagi helyzetben élő kismamák esetében jellemzően több a terhesség közbeni komplikáció, és azok is a veszélyeztettek közé tartoznak, akik kivárnak a gyermekvállalással. A lombikprogram miatti többes ikerterhességek is növelik a kockázatot.

Csak az arány nem változott

„A hetvenes évek közepén még mintegy 190 ezer volt évente az élve születések száma, ma ez 90 ezer körül van, miközben a koraszülések aránya nem változott" – érzékelteti a probléma nagyságát pécsi kísérőnk, Ertl Tibor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának elnöke. Az arányok mutatják, demográfiai szempontból is mennyire fontos, hogy ne veszítsük el az idő előtt a világra jötteket. Szerencsére egyre több a boldog befejezés: míg a professzor pályája kezdetén százból három koraszülöttet vesztettek el, ma ezerből ötöt.
Koraszülött és koraszülött között is rengeteg különbség akad: idesoroljuk a 37. hét előtt született, illetve 2500 gramm súly alatti csecsemőket. Csak nagyon nem mindegy, hogy egy baba a 24. avagy a 30. hétre született. A legnagyobb veszélyben az 1500 grammos súly alatt születettek vannak, mondja másik kísérőnk, a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológiai Tanszékének vezetője, Funke Simone. Ők alapvetően éretlenek a méhen kívüli életre: amellett, hogy szerveik fejletlenek, a bőrük is olyan vékony, hogy a kihűlés mellett kiszáradás is fenyegeti őket.

Az anyaméhen túli otthon

Az ilyen kisbabáknak elengedhetetlen a többhetes, nem egy esetben több hónapos tartózkodás a Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC), amelyből 21 működik országszerte. Bár egy kórház esetében az intenzív szóról mindenkinek kapkodó személyzet és hangos utasítások jutnak eszébe, mi sem áll távolabb a PIC-ekben uralkodó csendtől.

A személyzet halkan végzi a dolgát a termekben, néha pittyen egy-egy műszer. Mindez a terápia része, hiszen annál nagyobb az esély maradandó károsodások kialakulására, minél több hirtelen inger éri a babákat az anyaméh biztonsága után, magyarázza Funke Simone, de „amikor kell, akkor futunk". Érkezésünk előtt pár órával erre is szükség volt, hiszen egy 24 hétre világra jött újszülöttet kellett villámgyorsan stabilizálni, légzését biztosítani, infúzióval ellátni.

Egy néhány évvel ezelőtti uniós fejlesztésnek hála, a magyar PIC-ek csúcstechnológiájú műszereket, többek között korszerű lélegeztetőgépeket és monitorokat, valamint inkubátorokat kaptak. Az előbbiek segítségével ellenőrzik a baba légzését és szívfrekvenciáját, melyek időben jelzik a légzéskimaradásokat. Az utóbbiak pedig szabályozzák a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, mérik a testsúlyt is, így az érzékeny babákat a lehető legkevesebb alkalommal kell alávetni stresszel járó vizsgálatoknak.

A cikk itt nem ér véget, teljes terjedelmében a hvg.hu oldalán olvasható.