Minden negyedik tizenévest padlóra küld a parlagfű

A büdzsét az olyan adatok nem hatják meg, miszerint 1,5 millió ember szenved a parlagfűtől, és minden negyedik tinédzser allergiás. Ráadásul a betegség örökíthető is – olvasható a Népszava – online oldalán.

Minden idők legkisebb összegét irányozza elő parlagfű-mentesítésre a 2012-es a központi büdzsé - e summa 79 millió forint, noha Magyarország Európa parlagfű-epicentruma. És e gaz nem viccel: hazánkból kiindulva már megjelent Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, és így tovább. Terjedésére már az Európai Unió is felfigyelt, és készül megtenni a szükséges lépéseket, míg Magyarország gyakorlatilag "elnagyolja" a kérdését – emelte ki Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője. Aki egyben a Képviselők Parlagfű Csoportjának elnöke, illetve a csütörtökön megtartandó Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap parlamenti konferencia egyik levezető elnöke.

Pedig - mutatott rá Oláh - Magyarországon a parlagfű-ügy mintegy másfél millió embert érint (nagy részük tünetekkel is rendelkezik), illetve csaknem minden ötödik ember szenved légúti allergiás (egy részük asztmás) megbetegedésben. És bizony e betegségcsoport tüneteinek 60 százaléka a parlagfűhöz köthető. A jelek szerint a baj a fiatalok esetében még inkább akut: a tizenéves korosztálynál még tragikusabbak, hiszen 25 százalékuk allergiás. Ezek az eredmények annak tudhatók be, hogy az utóbbi 12 évben kilencszeresére nőtt a betegek, száma, azaz a "parlagfű-kor" népbetegséggé terebélyesedett. És ez a betegség bizony örökíthető is: szakemberek szerint amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 % az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. (Ha mindkét szülő allergiás, akkor az öröklődés esélye 60-70 % körüli.)

Ráadásul a parlagfű-burjánzás nem olcsó mulatság: az adott év időjárásától körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető gazdasági veszteséget okoz. Ez a kármennyiség az agráriumban jelentkező veszteségből, a közvetlen védekezési ráfordításokból, a táppénzen töltött napok számából, illetve a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik - de nem tartalmazza például az idegenforgalmi bevételek kiesését.

Nem csoda, hogy a 2005-ben módosított növényvédelmi törvény a parlagfű elleni védekezést kiemelt hatósági feladatként határozza meg, és bevezet egy "statáriális" eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemlén, közérdekű védekezést lehet elrendelni, illetve bírságot lehet kiszabni, továbbá a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költséget meg lehet téríttetni a mulasztóval.

Ám a törvény szigora ellenére sem javult az utóbbi években a pollenhelyzet. Talán nem véletlenül, ugyanis - kárhoztatta a jelenlegi gyakorlatot Oláh - gyakran parlagfűvel fertőzött területek után is fizetnek uniós támogatást.

A célérték, magyarázta Oláh, a terhelés alsó határa (30 darab parlagfű-pollen/köbméter), ám az utóbbi évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is mérhetek 800 darab pollen/köbméter értéket (azaz a célérték 27-szeresét), miközben az 1000 pollen /köbméter fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő - persze nem magától.

A Magyar Közút Nonprofit Kft. részére biztosított keretösszeg 2011-ben nem biztosította az előírt szolgáltatási szinteket. Pedig amennyiben a kabinet finanszírozná az előírt beavatkozásokat, az sem biztosítaná a célérték elérését – hangsúlyozta Oláh. A parlagfű elleni hatékony védekezéshez szükséges kaszálási felület 917, 332 millió négyzetméter, ekkora terület "karbantartásához mintegy 8 milliárd forintra lenne szükség - 5,8 milliárddal többre, mint amennyi van. (A központi költségvetésen kívül érdemben járulnak hozzá a parlagfű irtáshoz az önkormányzatok, a civil szervezetek, illetve a privát háztartások - ez a különbség oka.)