• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mit érnek most az oltásaink? Kemenesi Gábor válaszol

Lapszemle 2023.01.24 Forrás: egy.hu
Mit érnek most az oltásaink? Kemenesi Gábor válaszol

Most már elképzelhetetlen az forgatókönyv, mint az első év teljes lezárásai és szigorú intézkedései, hiszen azok egy ismeretlen vírus elleni lépések voltak.

„Fontos, hogy ezerszer jobb helyzetben vagyunk a koronavírus első két évéhez képest. Közel sem tud akkora nyomást gyakorolni a kórházakra. Azt még nem jelenthetjük ki, hogy belesimult volna a többi szezonális vírus közé, részben még mindig kiszámíthatatlan, mikor, hol, mennyire fog terjedni, milyen variánsai dominálnak majd stb. Ez a rész még káoszos, ahogy azt Kína esete mutatja, ahol a nagyon szigorú lezárás után végül most elengedték a vírust, és az láthatóan súlyos járványba torkollt.

Az influenza esetében sokkal jobban tudunk tervezni az oltásokkal egy szezonra előzetesen, kiindulva a várható mutációkból, amelyek a Föld másik felén éppen terjednek, a koronavírus esetében azonban egyelőre utólag alakul ki, milyen mutáció ellen érdemes újabb oltást fejleszteni. Ráadásul sok országban már nem követik megfelelően a variánsokat, nem végeznek elég genomszekvenálást, ami pedig fontos lenne, hogy megértsük és időben észrevegyük, merre tart a vírus. S az oltások ügyében is van még hova fejlődni, fejlesztik azokat a készítményeket, amelyek a megfertőződés ellen is sokkal jobban védenek, nemcsak a súlyos betegség kialakulása ellen, mint a mostaniak” – mondta el az egy.hu-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa.

Mennyit ér ma a lakosság nagy részének a védelme?

„Először is, a két dózis édeskevés az omikron megjelenése óta, a három oltás ad megfelelő védettséget, a harmadikra már úgy kell tekintenünk, mint az alap oltási sor végére. Ezt sziklaszilárdan, tudományos vizsgálatok alapján tudjuk az omikron óta, az elhunytak között nagyon nagy arányban szerepelnek az oltatlanok, másodsorban pedig a kétszer oltottak. A harmadik oltás után négy hónappal már fel lehet venni a kifejezetten az omikron ellen fejlesztett komponenssel kiegészített mRNS-oltást. Ez kétféle tüskefehérjét kódoló mRNS-t tartalmaz: az eredeti vuhani vírusét és az omikron BA1-es variánsét. Erre az ECDC az ajánlásában már nem is negyedik vagy ötödik oltásként hivatkozik, hanem emlékeztető dózisként. Erre szükség van a védettség szinten tartásához, és hosszú távon várhatóan rendszeresen ajánlott lesz legalább a kockázati csoport számára egy-egy aktuális variánsra hangolt adag. Azt látjuk, hogy alapvetően a 70 év felettiek kerülnek most már kórházba, illetve a tartós betegséggel küzdőkre kell vigyáznunk. A hozzátartozók számára szintén ajánlott a védelem fokozása, ha ugyanis kevésbé fertőződhetnek meg, kevesebb vírust ürítenek, tehát kevésbé adják tovább azokat. Továbbiak a teljes cikkben