Most jön az oltás neheze: egyre több kínaival egyre több kétkedőt

Villámgyorsan érheti el Magyarország az oltások terén a következő mérföldkövet, amikor már több lesz az oltóanyag, mint az oltásra regisztrált. Sok ország irigyelné ezt a gondot, az oltások terén előttünk álló államok azonban tudják, milyen az, amikor nyájimmunitás eléréséhez közelítve egyre nagyobb ellenállású közegben kell haladni, és oltásszkeptikusokat kell meggyőzniük a védekezés fontosságáról. Hazánk mindent egy lapra tett fel, magas fertőzésszámnál nyit az oltások számának gyors növelésére alapozva. De lesz elég regisztráló? Tényleg átolthatjuk a lakosság 75-80 százalékát, amikor még a nyolcvanéveseknél sem tudtuk elérni ezt a szintet? Utolérhetjük a most 80 százaléknál tartó Izraelt? Kik lehetnek a legfőbb vakcinabizonytalanok? - teszi fel a kérdéseket a válaszonline.hu.

 Arra gondoltam, oltassuk be magunkat, ne maradjunk a végére. A mondat néhány napja zajlott le két nő között kutyasétáltatás közben. Válaszul a másik csak bólintott. Családjuk legnagyobb ámulatára döntöttek így, addig ugyanis semmilyen módon nem tudták rávenni őket, hogy fogadják el az oltást. Hiába jöttek nekik vektorokkal és mRNS-ekkel, halálozási statisztikákkal, a két leghatékonyabb oltás kifejlesztésében kulcsszerepet betöltő magyar kutató, Karikó Katalin történetével. Most viszont döntöttek, postára adták az országos tisztifőorvos által küldött regisztrációs lapot, és néhány napon belül megkapták az oltást. 

A két idős asszony ahhoz a több milliós körhöz tartozik, akik sosem voltak oltásellenesek, divatos angol szóval anti-vaxxerek, csak oltásbizonytalanok vagy vakcinahezitálók. Nem tartoztak a vírust magát, vagy az oltás hatásosságát tagadó aktivistákhoz, sem az ebből élő szűk, de annál hangosabb üzleti körökhöz. Ugyanúgy közelítettek az oltáshoz, mint az élet más dolgaihoz: semmiben nem akarnak élen járni, de kínosan lemaradni sem. Most úgy érezték, hogy bejött a számításuk: a háziorvosuk mindkettőjüknek olyan oltóanyagot ajánlott, amelyről a legjobbakat hallották. 

Magyarország az Európai Unióban a beadott első oltások tekintetében lakosságarányosan továbbra is az első. A világstatisztikákban Izrael áll az élen, majd az Egyesült Arab Emirátusok következik, de hazánk azon a listán is az első tízben található. Jelentősen eltér viszont a magyar módszer az oltások szervezési gyakorlatában a többi európai éllovastól. A legtöbb nyugati állam a legidősebbek korcsoportjainak szisztematikus átoltásával haladt az egyre fiatalabbak felé, mert minél idősebb korban fertőződik meg valaki, annál nagyobb a halálos szövődmények kockázata. Magyarországon Müller Cecília országos tisztifőorvos szintén ennek fontosságáról beszél, valójában az erőltetett tempót úgy tudják tartani, hogy a háziorvosok valamennyi regisztrált között – a legfiatalabbakat is beleértve – „szétszórhatják” a nekik felajánlott oltóanyagot. 

Úgy vagyunk tehát az unió éllovasai, hogy az első beadott adagokat tekintve a 24-60 év közöttiek körében állunk az élen, a nyolcvan felettieknél hétről hétre hátrébb csúszunk. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) április 25-i adatai szerint a 14. helyen tartózkodunk, a volt szocialista országokon kívül csak a franciák és a görögök maradnak le mögöttünk. Nem azért, mintha a regisztráltakat nem oltanánk be viszonylag gyorsan, hanem azért, mert a legidősebbek mintegy harmada még nem kérte a vakcinát. Nehezen halad a meggyőzésük, a magyar járványügy leginkább arra apellál, hogy a védettek majd minden korosztályban többségbe kerülnek, és a példájuk ragadós lesz a környezetük számára is, így alakulhat ki végül a nyájimmunitás. 

Magyarország ezzel a módszerrel eddig könnyű terepen haladt: minden generációból leoltja az oltáshívőket, és közben folyamatosan nő az oltásra regisztráltak száma. Ezekben a napokban azonban olyan mennyiségben zúdul be az országba az oltóanyag – főként a kínai és az orosz gyártónak köszönhetően –, hogy már a héten négymillió oltott lehet Magyarországon. Tehát a 4,4 millió regisztráltból rövidesen csak 400 ezer marad oltatlan, gyorsabban áradhatnak a vakcinák, mint apadhatnak. A négymillió regisztráltat április 13-án érte el az ország, azóta néhány százezerrel ugrott meg a jelentkezők száma, miközben egymilliót is meghaladhatja a beérkezett adagoké. 

További részletek a cikkben.