• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Nanokapszula, a trójai faló, avagy robotok a műtőben

Lapszemle 2019.07.10 Forrás: magyarnemzet.hu
Nanokapszula, a trójai faló, avagy robotok a műtőben

A szegedi egyetemen elért eredményeik nemcsak a magyar egészségügyre, de a világ betegellátására is hatással lesznek.

Belátható időn belül, saját szakterületükön úttörő felfedezéseket tettek a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának orvosai és kutatói. A Magyar Nemzet által bemutatott eredményeik nemcsak a magyar egészségügyre, de a világ betegellátására is hatással lesznek.

A világon emberek százmillióit érintő szárazszem-betegség jóval komplexebb probléma annál, semhogy csak a manapság oly gyakori számítógép- vagy okostelefon-használat által okozott tünetnek tekintsük és műkönnyel kezeljük – állítja a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinikájának igazgatója, aki a tüneti kezelés helyett az alapproblémát igyekszik orvosolni. Tóth-Molnár Edit a világon elsőként dolgozott ki a könnymirigy-vezetékrendszer vizsgálatára alkalmas módszereket, ezek segítségével pedig számos, a mirigyműködés megértéséhez közelebb vivő folyamatot sikerült leírnia.

A köztudatban sok a félreértés ezzel a veszélyes, a szemfelszínt érintő betegséggel kapcsolatban, az észlelhető tünetek súlyossága és a szem valós egészségi állapota ugyanis sokszor nincs összhangban. Megfelelő terápia hiányában azonban a folyamat észrevétlenül romlik tovább. A legsúlyosabb esetben krónikus szaruhártyahám-hiány, fekély, hegesedés jelenhet meg a szemfelszínen: ekkor már a szárazszem-betegség visszafordíthatatlan látásromlással, de akár a látás teljes elvesztésével is járhat.

Szemfelszín-ambulancia

Az elsődleges cél a szemfelszín védelme és a látásélességért is felelős szaruhártyát védelmező könnyfilm állapotának helyreállítása. A Tóth-Molnár Edit által létrehozott munkacsoport egyik kiemelkedő eredménye, hogy igazolták a kloridcsatorna könnytermelésben betöltött alapvető szerepét, ami a későbbi gyógyszerfejlesztések kiindulópontja lehet. Hamarosan egy szemfelszín-ambulanciát is kialakítanak, amely a tervek szerint világszínvonalú műszerparkkal – köztük az országban csak Szegeden hozzáférhető könnyrétegvizsgáló készülékkel – segíti majd a szemfelszín-betegségben szenvedők diagnosztikáját.

Kicselezi a biológiai védekezőrendszert

Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó gyógyszermolekulákat tartalmazó kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai fejlesztettek ki. Az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák, fájdalomcsillapítók úgynevezett nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életére lehet pozitív hatással. Mint egy trójai faló, úgy csapja be és csempészi át a speciális nanokapszulás csomagolás a hatóanyagot a vér-agy gáton. Ez a szorosan kapcsolódó sejtekből álló hálózat ugyanis zárókapuként működik, és számos anyag bejutását, a mérgezők mellett a gyógyító molekulákét is lehetetlenné teszi az agy területére.

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet professzora, Dékány Imre által kifejlesztett gyógyszerhordozó anyag viszont „becsomagolja” a hatóanyagot, így kicselezi a természet biológiai védekezőrendszerét. – A nanokapszulába bezárt gyógyszermolekula úgy adja le a hatóanyagot, hogy az főleg nem a keringési rendszerbe jut, hanem az agyba, így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni – fogalmazott a Széchenyi-díjas akadémikus. Az országban évente 30-35 ezer embert ér szélütés, megközelítően 35 ezren szenvednek Parkinson-kórban, a sclerosis multiplexes betegek száma pedig eléri a kilencezret, és másfél millióra tehető azok száma, akik migrénben szenvednek – számukra mind segítséget nyújtana az új fejlesztés.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink