Nehéz rávenni a magyarokat arra, hogy egészségesek legyenek

Az OECD idei Rákügyi profilja szerint Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal haladta meg az uniós átlagot, miközben a népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel az állami ellátásban a KSH adatai szerint még a 40 százalékot sem éri el. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján onkológusok és népegészségügyi szakemberek beszéltek a jelenség hátteréről és arról, hogyan lehetne javítani az adatokon, írja az Index.

 A Semmelweis Egyetem felismerte, milyen fontos szerepe lehet a háziorvosoknak a prevencióban, ők a pillérei az onkológiai ellátásnak. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az AIPM kerekasztal-beszélgetésén arról is beszélt, hogy a korfa szerit a praktizáló szakemberek egyre nagyobb része idős.

Nekik van egy rutinjuk, nehéz őket motiválni, muszáj a fiatalokat megszólítani, amihez edukációra van szükség – fejtette ki az onkológus főigazgató. A Családorvosi Tanszéken éppen ezért lehetőség van a Háziorvosok Onkológiai Kérdései című tanfolyamot kreditpontokért elvégezni, amit online is megtehetnek. Az elismert szakemberek által tartott előadások évről évre vissza is nézhetők. „A szakellátás 40 százaléka a fővárosba koncentrálódik, miközben a mellékhatásokkal a háziorvoshoz fordulnak, aki ha nem tudja, mit kell tenni, az szorongást vált ki a betegben”– indokolta a képzés fontosságát.

Papp Magor, a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ igazgatója a népegészségügyi kérdéseknél három beavatkozási pontot említett. A páciens önrésze az egészségügyi tudatosság, a családi kórelőzmények, az életkor és a nem szerint esedékes szűrések, a rizikófaktorok ismeretéből épül fel. Az egyetem erről összeállított egy ismeretanyagot, illetve könyvet is adott ki.

Mindenkinek magának kell a saját egészsége szakemberévé válni, mivel soha nem lesz annyi szakdolgozó vagy orvos, hogy minden fontos részletről kellő alapossággal tájékoztatást adjanak – hangsúlyozta az Egészségfejlesztési Központ igazgatója. Mint megemlítette, régi protokoll van a szűrésekkel kapcsolatban, nincs egy sorvezető arra nézve, hogy a családi, életmódbeli rizikófaktorok tekintetében milyen szűrések lennének indokoltak. Az egyik próbaolvasójuk a leírtak alapján szembesült azzal, hogy 31 évesen nagyon magas kockázata van a vastagbéldaganatra, ugyanis testvérénél és felmenőinél is ennyi idősen fedezték fel a betegséget. „Az ilyen esetekben a protokoll szerint 50 éves kornál korábban javasolt a szűrővizsgálat” – jegyzete meg Papp Magor, hozzátéve, hogy középiskolai oktatási anyagként szeretnék adaptálni az ismeretanyagot, hiszen a megelőzés fiatalkorban kezdődik.

A másik fontos pontnak nevezte, hogy a betegadatok visszakerüljenek a háziorvoshoz, a kezelőorvoshoz, hogy időben észlelni tudják az eseményeket, például ha valakinek a rizikófaktorok miatt idejekorán vizsgálatra kell mennie. Harmadik pontként a háziorvos felelősségét említette abban, hogy a praxishoz tartozókat tájékoztassa, motiválja, illetve szükség esetén utánamenjen a betegnek, utánkövesse betegútját.

További részletek az Index cikkében.