• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem javítja az ember gondolkodását a ghrelin

Lapszemle Forrás: 24.hu

Az állatoknak nagy szükségük van a gondolkodási képességekre, amikor élelem után kutatnak, elrejtik, védelmezik, elfogyasztják azt.

A megismerési és gondolkodási folyamatot számos hormon irányítja, köztük az éhség, a szénhidrátháztartás és a zsíranyagcsere szabályozásában kulcsszerepet játszó ghrelin. Korábban kimutatták, hogy a ghrelin javíthatja a rágcsálók gondolkodási képességét, mindenek előtt a térbeli megismerést. Arról azonban alig tudni valamit, hogy mennyire befolyásolja a ghrelin az emberi gondolkodást. A vizsgálathoz a német Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatói 21 egészséges férfi önkéntest kértek meg, hogy tegyenek virtuális sétát egy ingyenes számítógépes játék módosított verziójában – írja a 24.hu portálja.

Miközben a résztvevők a digitális külváros utcáit rótták, mágneses rezonanciás képalkotó eljárással kísérték figyelemmel az agyműködésüket. Séta közben arra is kérték őket, hogy jegyezzenek meg egyes szavakat. Két menet volt, az egyikben ghrelint kaptak, a másikban hatóanyag nélkül placebót.

Úgynevezett kettős vak módszert követtek a kutatók, ami azt jelentette, hogy a technikai személyzeten kívül sem a résztvevők, sem a kutatók nem tudták, mikor kaptak a játékosok ghrelint és mikor placebót. Másnap megkérdezték a résztvevőket, mely szavakra emlékeznek. Az eredmények azt mutatták, hogy semmi különbség sem volt az éhséghormon és a placebó tanulásra gyakorolt hatása között.