Nyelvtannal az agyvérzés ellen

Magyar kutatók egy csoportja rájött, hogyan lehet kiszűrni egy ötven év felett szinte mindenkit érintő, de általában jó ideig tünetmentes betegséget egy pofonegyszerű eljárás segítségével. A nyaki verőérszűkület veszélyes dolog, de a beszédkészségben beálló mérhető romlás jól jelzi, ha valakinek további kivizsgálásra van szüksége - írta az Index.

A kutatók eredetileg egy nagy projektben a szegedi klinikával közösen a karotiszos betegek állapotát mérték fel. Sokan azok közül, akiknél diagnosztizálják a betegséget, előbb-utóbb műtétre szorulnak, Németh és munkatársai pedig egy átfogó felméréssel a beteg műtét előtti és utáni állapotát mérik fel. Harminc különböző teszt van, ezeken felfigyeltek arra, hogy a főnevek tárgyas és többes számú alakjait a tünetmentes karotiszos betegek egy része már jóval azelőtt elhibázza, hogy az érszűkület komoly egészségügyi problémát okozna. A Vécsei László professzor és Sefcsik Tamás által vezetett nagyobb projekt kis része volt ez az eredmény. Bár a vizsgálathoz használt eszközök egy része közismert, a konkrét eljárást ezen a betegcsoporton előttük még senki nem használta.

A karotiszszűkület mindenkit érint, de harmincöt-negyven éves kortól felfelé válik igazán veszélyessé. A nyakban négy verőér van, ebből kettő az arcot és a szemet, másik kettő a nyakat és az agyat látja el vérrel. Az előrehaladott szűkület ultrahanggal jól vizsgálható, de ez általában csak akkor kerül szóba, amikor már komoly jelek mutatják, hogy baj van. Szűkületnél akár maradandó kognitív károkat szenvedhet el a beteg, aki nem sokkal azelőtt klasszikus neurológiai vizsgálatokkal szűrve még tünetmentes volt. Fontos tehát, hogy minél hamarabb fedezzük fel az eseteket. További részletek a teljes cikkben