Nyomásgyakorlási eszközök bevetésére készül az orvosi kamara

Csak néhány hét telt el az évből, de a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) máris olyan jelzések érkeztek, miszerint az orvoskollégákkal olyan szerződéseket irattatnak alá, illetve olyan változások következnek be a munkakörnyezetben, amelyek központosított döntéshozatal alá rendelik az eddig orvosi privilégiumnak tekintett szakmai működéseket – fogalmazott az Infostartnak Álmos Péter, jelezve azt is, hogy a kamara már előzetesen is jelezte aggodalmait az új egészségügyi törvénnyel és a rendeletekkel kapcsolatban, ezt a kormányzati kommunikáció azonban alaptalannak vélte.

A MOK alelnöke konkrét példaként említette, hogy egy nyugdíját tervező háziorvos azzal szembesült, hogy az ő magántulajdonát képező praxist eladásra hirdeti az állam. Egy másik orvos elé, aki kórházi fekvőbeteg-szakellátásban dolgozik, az év elején egy olyan szerződést tettek, amiben az szerepelt, hogy egy nagy területre kiterjedő központi kórház lesz az új munkahelye, és ha úgy gondolják, akár egy másik városba is elküldhetik dolgozni – ismertette Álmos Péter.

Az alelnök megjegyezte, mindezt egy nappal előre sem kell jelezni, hanem elégséges az adott napon. Harmadikként egy traumatológus esetét említette, aki korábban egy központosított feladatokat ellátó kórházban dolgozott, amiért bizonyos pótlékok illették, most azonban a telephelyét egy másik kórházhoz csatolták, ezért egyoldalúan módosították a szerződését, amelynek értelmében a pótlékai megszűntek.

Megfogalmazása szerint Magyarországon óriási átalakulás zajlik kis törvénymódosításokba, rendeletekbe bújtatva, és az látható, hogy egyre nehezebbé válik a szolidaritásalapú állami egészségügy fenntartása vagy működtetése, miközben fokozatosan épül ki a magán-egészségügyi ellátás.

„Mindez azt jelenti, hogy egy hosszú évtizedek óta épített rendszer olyan irányba mozdul el, amilyenbe mi nem szeretnénk” – szögezte le Álmos Péter, hozzátéve: többségük úgy véli, hogy Magyarországon a nyugati típusú egészségügyi rendszer felé kell menni, azaz a szegény embernek ugyanúgy meg kell adni az alapvető ellátásokat, mint ahogy a tehetőseknek, tehát nem élvezhet valaki pusztán azért előnyt, mert jobb jövedelmi osztályba tartozik. A MOK-alelnök szerint Magyarország most afelé halad, hogy egy nagyon egyszerű, színvonalában szerényebb állami egészségügy jön létre, és egy olyan magánegészségügy, ahol bizonyos szolgáltatások nagyon jó színvonalon érhetők el, mások kevésbé.