Onkológiai fejlesztések, emésztési zavarok

Még a nyári uborkaszezonban sem váltott ki különösebb érdeklődést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntése, amely szerint a veszprémi kórház 2,3 milliárd forint uniós támogatást nyert el onkológiai központ építésére. További 3,2 milliárd forint pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és a Debreceni-Egyetem orvostudományi centruma által létrehozott konzorcium tagjainak jut diagnosztikai és sugárterápiás eszközök vásárlására, fele-fele arányban. Pedig a hírnek számos érdekes vonatkozása akad.

Az uniós normatíva szerint százezer lakosonként 403 beteg sugárkezelésére alkalmas kapacitást kell fenntartani ahhoz, hogy a terápia minden indokolt esetben - a rosszindulatú daganatos betegek felénél - alkalmazható legyen. A hazai átlag ennek a fele, mégpedig úgy, hogy 12 sugárterápiás központban 27 nagy energiájú besugárzókészülék, úgynevezett lineáris gyorsító és 6 kobaltágyú működik. A nemzetközi ajánlások szerint 10 millió lakoshoz legalább 50 ilyen berendezésre lenne szükség. Nemcsak a mennyiséggel, a minőséggel is alapvető gondok vannak:
a besugárzókészülékek többsége tízévesnél idősebb, elavult, beszerzésükre az utolsó nagy állami támogatást 1997-ben még a Horn-kormány adta.

A közép-dunántúli régióban szükség lenne sugárterápiás központ létesítésére, mivel a Fejér-Veszprém-Komárom megyei háromszögben egyetlen ilyen sincs.

A színfalak mögött közel egy évtizede folyik a harc a veszprémi és a székesfehérvári kórház között, hogy melyikük legyen a régió onkológiai centruma. Az első Orbán-kormány minisztere, majd egészségpolitikusa, Gógl Árpád saját képviselői választókörzetét és korábbi munkahelyét, a Fejér Megyei Szent György Kórházat preferálta. Rácz Jenő - aki az első Gyurcsány-kormány idején vezette az egészségügyi tárcát - a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház jövőjét egyengette. Később oda vonult vissza főigazgatónak, miután miniszteri bársonyszékét Molnár Lajos foglalta el.

Ami a szakmai érveket illeti, a fehérvári helyszín mellett több minden szól: Fejér megyében nagyobb a daganatos megbetegedések gyakorisága, és kevesebben részesülnek sugárkezelésben, mint a szomszédos Veszprém megyében. A Szent György Kórház közelsége a fővároshoz, könnyebb megközelíthetősége nagyobb esélyt adna arra, hogy össze tudja toborozni a központ működtetéséhez szükséges szakembereket. A legszűkebb keresztmetszetet ugyanis a sugárterápiához, a daganatdiagnosztikához értő doktorok és asszisztensek jelentik. Amíg a legkorszerűbb technika megvásárlása csak pénzkérdés, a szakértők képzése, utánpótlása évtizedes program. Márpedig a veszprémi kórház 50 fős munkaerőtöbblettel számol, a kiszemelt személyeket vagy a már működő magyarországi centrumokból próbálja átcsábítani, vagy - a jól értesültek pletykái szerint - Erdélyből igyekszik toborozni.

A veszprémi pályázat volt a jobb, állítják az NFÜ-nél, ám hogy mennyivel és miben, azt a HVG-nek nem sikerült megtudnia. „A nyertes pályázó kiválasztása mérlegelést igényel, ezért az NFÜ egyszerűsített bírálóbizottságot állít fel" - áll a honlapján a július közepén meghozott döntés részletezése. E szerint a bírálók köre két főre „egyszerűsödött le", egy szavazati joggal rendelkező civil és a „Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának" vezetője döntött. Amikor a HVG a két rejtélyes tag iránt érdeklődött, a zsűri minden magyarázat nélkül utólag héttagúra bővült, az öt további tagot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az irányító hatóság adta.

A döntéshez majdnem 15 hónapra volt szükség, a pályázat beadási határideje ugyanis tavaly április vége volt. Az elődöket sem jellemezte a sietség, hiszen a 2006 elején elfogadott Nemzeti Rákellenes Programban már konkrét célként szerepelt a sugárterápiás központ építése a középdunántúli régióban. Az NFÜ 2008 nyarán adta közre a regionális onkológiai hálózat fejlesztéséről szóló szakmai koncepciót. A pályázat végül 2009 őszén jelent meg, mindössze 7 milliárd forint elnyerésének lehetőségével, az eredményhirdetés idejére az is 5,5 milliárdra csökkent.

Akik a mostani körből kimaradtak - Győr, Kecskemét, Szeged, Pécs, Szombathely -, abban reménykednek, hogy az NFÜ által augusztusra ígért újabb onkológiafejlesztési pályázatból nekiláthatnak a gépcserének. Csakhogy Győrben, ahová a Veszprém megyei betegek egy része sugárkezelésre jár, már elkezdődött a kórház rekonstrukciója, amit az unió 10 milliárd forinttal támogat, ám ennek nem része a gépcsere. így az új lineáris gyorsítók elhelyezésére szánt épületszárny egyelőre üresen marad.