Orbán engedélyére vár az egészségügyi átalakítás

A személycserék nagy része megtörtént, a csapat végre felállt, március végére, április elejére megszülethetnek azok a jogszabályok, amelyek segítik, hogy jobb, biztonságosabb legyen az egészségügy - értékelte fél éves teljesítményét a szakállamtitkár a Népszabadságnak adott interjúban.

- Azt hiszem mindenki megértette, nem változtatni sokkal nagyobb kockázat a képviselők, polgármesterek számára is, mint lépni. A támogatásuk azért is fontos, mert amikor elkezdődik az egészségügy átalakítása, akkor én mégis csak az ő politikai karrierjükkel „játszadozom" - szögezte le Ónodi-Szűcs Zoltán.

Kérdésre elmondta, az átalakításhoz még nem kapta meg Orbán Viktor felhatalmazását, " abban állapodtunk meg, hogy mielőtt belevágok, még egyszer beszélünk. Ez hamarosan megtörténik, időpontra várok".

"Márciusra elkészülnek az alapellátás többlet tízmilliárdjának szétosztását segítő jogszabályok, valamint megtörténhet az államháztartási törvény módosítása, ami ahhoz kell, hogy bevezethessük a kórházi kancelláriarendszert. Most például a törvény nem engedi, hogy az intézmények pénzügyi-számviteli ügyeinek irányítása ne a kórházon belül történjen. A jövőben a gazdasági döntések egy részét a kancellárok hozzák, tehát hozzájuk kell telepíteni a döntési funkciókat. Hogy pontosan mit és hogyan, azt még nem tudom, mert a gazdasági tárcával még tartanak az egyeztetések az új rendszerről. Mi azt szeretnénk, hogy a kórházfenntartó térségi központjai alakuljanak át kancelláriákká".

Én forrásbővítéssel ösztönözném jobb teljesítményre az intézményeket - mondta el az államtitkár. - Zajlik a finanszírozás átalakítása, az egészségbiztosító munkatársai azon dolgoznak, hogy a nem kellően megfizetett ellátások árain igazítsanak. Ennek a munkának novemberre lehet vége. Szeretnénk olyan új ösztönző rendszert működtetni, amellyel megszűnik az úgynevezett „vattabetegek" ápolása a kórházakban. Akik azért kerülnek oda, mert szükség van annak a látszatára, hogy minden ágyat kihasználunk.

Most a kapacitásról mindenkinek az ágyszámok jutnak az eszébe, miközben ennek már nincs jelentősége. Azt mondjuk: senkit nem érdekel, hogy kinek hány ágya van, csak végezze el a feladatot, a beteg kapja meg a kezelést. Az ágyszám alapú finanszírozás az oka annak, hogy miközben az ápolási idők Európában mindenütt csökkennek, nálunk az elmúlt 13 évben a kórházban töltött idő nőtt. Ha több műtétet tud egy kórház elvégezni kevesebb ággyal, de biztonságosabban, az miért baj? A teljes interjú itt olvasható