Azt nem lehet tudni, hogy végül pontosan hány ápoló, orvos ment ki dolgozni.
Csaknem kétezer orvos, ápoló, gyógyszerész akart tavaly külföldre menni dolgozni – a nyugati bér és a munkakörnyezet nagyon csábító. Közel kétezerre tehető azon egészségügyi dolgozók száma, akik tavaly az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól képzettségük hivatalos elismerését kérték. Ez az első lépés a külföldi munkához. Azt nem lehet tudni, hogy végül pontosan hány ápoló, orvos ment ki dolgozni, hiszen a külhoni, EU-s munkavállalást nem kell külön bejelenteni – írja a Dunántúli Napló.
Az mindenesetre biztos, hogy sokan indultak neki a nagy útnak – Baranyából is. A csábítás ugyanis egyre nagyobb. Nemcsak a fizetés lehet a hazai sokszorosa (a doktoroknál akár milliós tétel havonta), de sok kórház szállást, az utazáshoz repülőjegyet is biztosít. Több országban ugyanis orvoshiány van sok szakmában – ahogy persze nálunk is.
Dr. Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központ főigazgatója úgy nyilatkozott: a külföldi, kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy akár egy 10–20 százalékos béremelés is komoly megtartó erőnek bizonyulhat. Főleg akkor, ha az érintettek a javítási szándékot is érzik, látják, és azt, hogy ez egy több-lépcsős bérrendezés első eleme.
Bár országosan több mint 2500 felmondólevél került letétbe, a főigazgató személyes tapasztalatai alapján úgy véli: az érintettek 80%-a itthon maradna, ha a bérek helyzete javulna. Éppen ezért most kivárás tapasztalható, ám ha végül mégsem sikerül megegyezni az egészségügyi kormányzattal a bérek rendezéséről, az elvándorlás akár robbanásszerű is lehet.