Orvosszakmák elfogyóban, kevés az infektológus is

Jóllehet hazánkra egyelőre nem jelentenek veszélyt a legújabb járványos betegségek, a globális felmelegedéssel járó és a szaporodó kórházi fertőzések miatt sem jó ómen, hogy egyre kevesebb infektológus dolgozik az országban. A fertőző gyógyászat mellett még 18 szakterület számít hiányszakmának, amelyek vagy nem vonzók már a fiatalok számára, vagy művelői nagy arányban távoznak külföldre – írja a Világgazdaság – online.

a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnökének becslése szerint alig százan, miközben legalább kétszer ennyi orvosra lenne szükség ahhoz, hogy mindenütt megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre. Schneider Ferenc azt mondja: az infektológusok száma nagyjából a 90-es évek eleje óta folyamatosan csökken, ez a szakma is áldozatául esett az akkori egészségpolitika által indított ágyszámcsökkentési hullámnak. Az óta pedig még az ország legnagyobb, fertőző betegségekre specializált intézményét, a Szent László Kórházat is összevonták a Szent István Kórházzal, tovább szűkítve a fertőző betegeket fogadó osztályok és ágyak számát.

Nálunk a szakminiszter által is elismert tizenkilenc orvosi hiányszakmára jelentkezők a teljes képzési idő alatt kiemelt támogatást (minimálbér + 50%-ot) kapnak. Ennek ellenére a szintén hiányszakmának számító sürgősségi ellátásban sem jobb a helyzet. A korábbi évekhez képest most ugyan kicsivel több, 20-25 fiatal tesz oxyológiai-sürgősségi szakvizsgát, de a vizsgázók 5-10 %-a már eleve külföldön dolgozik, és évente legalább 20 kolléga megy el külföldre, tehát több, mint amennyien szakvizsgáznak – mutatott rá Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke, aki kiemelte azt is, ha végre komolyan vennék a sürgősségi alapelveket, és erre alapozva strukturálnák az ellátást, akkor legalább négy-ötszáz szakorvos hiányozna.