"Piszok jó volt látni, hogy nem pánikolnak az orvosok, nővérek"

K. 39,6 fokos lázzal és szinte fulladást előidéző köhögéssel került be a Szent László Kórházba március 27-én. Ő és a felesége is elkapta a koronavírust. Tizenhárom napot töltött kórházban, feleségét viszont hazaengedték még azelőtt, hogy meglett volna az első teszt eredménye. Nemcsak ők, hanem barátaik is megfertőződtek. Náluk a mentősök által elvégzett teszt negatív lett, pedig ugyanolyan rosszul voltak, mint K. és a felesége. Később magánlaborban vizsgáltatták meg magukat, és kiderült, ők is átestek a fertőzésen. K. azt mondja, le a kalappal a Szent László Kórház dolgozói előtt. Április 7-én hazamehetett, interjúnk másnap készült, írásban, amikor K. már otthon lábadozott, írja a 24.hu.

- Egyedül voltam a XI-es épület C szárnyán. Senki sem kapkodott, irtó kedvesek voltak mind az ápolók, mind az orvosok. Az látszott, hogy teljes a felszerelésük, igaz, annyit elmondtak, hogy egy műszakra két maszkot kapnak, de arra kérik őket, hogy csak egyet használjanak, ha lehet. Kiderült, hogy az ápolókat innen-onnan helyezték át, el is mondják, meg egymás között meg is beszélik, hogy ki honnan jött. A szobából kimenni nem volt szabad.

- Mi segítette át a nehéz pillanatokon?

- A személyiségem, a családom, és a barátok támogatása. Piszok jó volt látni, hogy ugyan senki semmit nem tud erről a vírusról, de a dokik és ápolók sem pánikoltak, hanem becsülettel helytálltak. Ezúton is nagyrabecsülésem és hálám fejezem ki annak a 10-15 embernek, akivel kapcsolatba kerültünk bent. Le a kalappal előttük.

A teljes beszélgetés a portálon.