Pluszpénzért sem kellenek a háziorvosi praxisok

Hiába csábították több milliós vissza nem térítendő támogatással a háziorvosokat az évek óta üresen álló praxisokba, azok negyedére sem jelentkeztek az október végi pályázati határidőig – tudta meg a Világgazdaság. Pedig összesen félmilliárd forintot különítettek el, hogy egyenként 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást adhassanak azoknak a doktoroknak, akik vállalják, hogy legalább 4 évig maradnak – írja a Világgazdaság – online.

Az elnyert összeg szabadon felhasználható: a háziorvos vehet belőle lakást, autót, de akár visszafizetheti a korábban felvett diákhitelét is – mégis, mindössze 46 pályázat érkezett be október 31-ig az OEP-hez. Eközben az Országos Alapellátási Intézet adatai szerint az országban jelenleg199 praxisban csak helyettesítéssel tudják megoldani az ott élők háziorvosi ellátását. A legtöbb doktor Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből hiányzik, itt 35 praxis áll üresen. Országszerte több, főként kistelepülés is van, ahol immár csaknem tíz éve, 2005 óta nem akar senki háziorvosként dolgozni.

Magyarországon évente körülbelül nyolcvanan tanulnak háziorvosnak, viszont nagyjából kétezer háziorvos praktizál a nyugdíjkorhatár közelében vagy már a fölött. A fiatal orvosok számára egyre kevésbé vonzó a sok munkával és felelősséggel, viszont egyre kevesebb bevétellel kecsegtető háziorvoslás. Ezen szeretne változtatni a kormány azzal, hogy 2015-től meghirdette a háziorvosi rendszer átalakítását.

A tervek szerint a jövőben a háziorvosi rendelő fenntartását, sőt az asszisztencia bérének fedezetét is kötelezően az önkormányzatoknak kell állniuk, és azoktól, amelyek ezt nem vállalják, az állam átveszi a feladatot. Az önkormányzatoknak előreláthatólag március 1-ig kell majd nyilatkozniuk arról, tudják-e fedezni a többletköltségeket, vagy az állam kezébe teszik a rendelő sorsát.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége attól tart, hogy azoktól a településektől, amelyek nem tudják megfizetni a rendelők fenntartását és az asszisztencia bérét, pénzt fognak elvonni erre.

Schmidt Jenő, a szövetség elnöke úgy nyilatkozott: ők már évekkel ezelőtt azt javasolták, hogy az oktatási feladatok infrastrukturális fenntartási része helyett az egészségügyi ellátást vegye át teljes egészében az állam. Az utóbbira ugyanis ma már semmilyen ráhatásuk nincs a településeknek: úgy kell biztosítaniuk – és hamarosan fenntartaniuk is – a háziorvosi rendelőket, hogy az abban folyó munkát vállalkozó háziorvosok végzik, akiket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszíroz, és az ÁNTSZ felügyel szakmailag. Ehhez képest az 50 ezer főnél kisebb lakosú településeken a háziorvosi ügyeleti ellátás már most csak az önkormányzatok anyagi hozzájárulásával biztosítható.

A települések - Schmidt Jenő szerint - attól félnek, hogy a helyi iparűzési adóbevételük egy része bánhatja, ha nem vállalják a jövőben a háziorvosi ellátás biztosításával kapcsolatos pluszfeladatokat.