Polihisztor, irodalmár, muzsikus gyógyítók

Nem mese: Benedek Elek unokája is polihisztor volt, akár csak Albert Schweitzer. Hajdan természetes volt, hogy a gyógyítók más tudományokban is jeleskedtek: fizikában, történelemben, teológiában – ám e sokoldalúság ma már igen ritka. A híres meseíró unokája, Benedek István éppen 100 esztendeje született, s őt tartják az utolsó magyar polihisztorok egyikének. Örökölte nagyapja kiváló írói képességeit, és sokrétű kutatásai eredményeit – például az ösztönök és a bűnözés kapcsolatáról – tanulmányokban adta közre. Írt regényeket is: legizgalmasabb műve talán az Aranyketrec, melyben belülről mutatja be egy elmegyógyászati osztály életét.

Elmeorvosként dolgozott, de tanított pszichológiát is. Ontotta a kultúrtörténeti műveket, izgatta, miképpen kezelték a betegeket az aztékok és a mayák, hogyan varázsoltak az inkák, milyen gyógynövényeket használtak a tibetiek – írja a Szabad Föld – online.

Benedek István nem volt szégyellős, kutatta a szifilisz európai históriáját. Érdekelte, miért volt búskomor jeles költőnk, Berzsenyi Dániel, milyen bántalmak gyötörték Deák Ferencet, akinek szívbaja miatt kellett lemondania a szivarról. Ady Endre szerelmeiről és házasságáról kötete jelent meg. Benedek professzor barátja s egyben kezelőorvosa volt Karinthy Frigyes fiának, az „ördöggörcs" gyötörte Gábornak. A humánus elmeorvos élete irodalmi módon zárult: a halál Velencében érte utol.

Lénárd Sándor orvos, költő, műfordító (1910–1972) nevét talán kevesebben ismerik, pedig fordulatos élete méltó rá. Már fiatalon zongorázott, jeleskedett a sportban és a nyelvtudásban. Később emigrált, s miközben Rómában orvosként dolgozott, könyvet írt az olasz konyháról. Később Brazíliában telepedett le, s egy ólombányában lett felcser. Szépen orgonált, s megnyert egy tévévetélkedőt, mely Bach műveiről szólt. A nyereményből vásárolt egy patikát, és visszavonult. Latinra fordította Milne művét, a Micimackót.

További érdekességek a híres gyógyítókról a portálon olvashatók!