Praxisközösség: hosszú idő még, míg célba érünk

A startvonalnál állunk, sok idő kell még ahhoz, hogy a most alakuló praxisközösségek funkcionálisan működjenek – hangzott el az Oktató Családorvosok XXII. Továbbképző Konferenciáján, melyről a medicalonline.hu tudósított. Az is kiderült, számos kérdésre kell még megoldást találni addig.

Vannak tervek egy egységes, állami alapellátási szoftver kialakítására, amely a háziorvosok számára is lehetővé teszi a kapcsolódást a járó- és fekvőbeteg ellátók adatbázisaihoz. Ugyanakkor Vajer Péter szerint elegendő lehet az is, ha – a patikai informatikai rendszerekhez hasonlóan – jogszabályban írják elő, milyen feltételeknek kell megfelelnie a szoftvernek ahhoz, hogy az elvárt adatokat rögzítésére és feldolgozásra alkalmas állapotban juttathassák el a koordináló szervezethez. Ehhez a most piacon lévő gyártók is néhány hónap alatt alkalmazkodni tudnának.

Ha értelmes szakmai keretrendszert adunk a tevékenységnek, az egy területen dolgozó háziorvosok megfelelő szakmai válaszokat tudnak adni az ott élők problémáira – mondta Vajer Péter háziorvos, aki egy évtizede bábáskodik a praxisközösségi modellek megvalósítása körül. A nemrégiben megszűnt Állami Egészségügyi Ellátó Központ volt alapellátási főosztályvezetője bízik benne, hogy ezúttal forrást is biztosítanak majd a kivitelezésre, hiszen az eddig pilotok – Svájci-projekt, EFOP, Három generációval az egészségért – azt mutatták, hogy ez a modell válaszokat ad azokra a kihívásokra, amelyeket az elöregedő társadalom és háziorvosi kar, valamint a betegek elvárásai – azonnali, magas szintű szakmai választ szeretnének kapni a problémáikra – jelentenek.

A kialakítandó praxisközösségek ellátási határai jelenleg a járásokra épülő kollegiális vezetői rendszerhez alkalmazkodnak, azonban ezt a szabályt is érdemes lenne felülvizsgálni, és akár egyedi engedélyekkel lehetővé tenni. hogy egy-egy körzet a járáshatáron átnyúlva csatlakozhasson a közösséghez – figyelembe véve a földrajzi és közlekedési viszonyokat. Bár a struktúra kialakításánál egyenlőre az irányíthatóság a legfőbb szempont, némi rugalmasság a hatékonyságot szolgálhatná – jegyezte meg Vajer Péter.

A praxisközösségekről szóló rendelettel elsősorban a háziorvosok bérrendezését igyekeztek magvalósítani, a szakorvosi fizetésekhez igazítva azt – mondta Vajer Péter arra a felvetésre válaszolva, hogy biztosított lesz-e a jövőben a praxisközösségek működéséhez szükséges anyagi bázis. – A most rendelkezésre álló költségvetési forrást egyedi szinten biztosítják a praxisoknak, a háziorvos életkorától, és a közösségben vállalt együttműködés mértékétől függően. Bár a rendelet szövege utal arra, hogy a szoros együttműködést vállaló háziorvosoknak lesz lehetősége többletforrásra pályázni, az nem derül ki, hogy plusz pénzt biztosítanak például a teammunkába bevont szakemberek juttatásaira. Továbbiak a cikkben