Pszichés terror a munkahelyeken

Szólni nem mernek, mert félnek, hogy lapátra teszik őket. Pedig jobb lenne védekezni. Egy fiatal vállalati alkalmazott kereste fel szerkesztőségünket. Elpanaszolta, hogy kollégájával hónapok óta mindennapos megaláztatásban van részük. Egy megyénkbeli irodában jó ideje hét ember helyett dolgoznak ketten. Az irodában plafonig érnek a határidős kérvények, beadványok, ráadásul napról napra változnak a munkájukkal kapcsolatos jogszabályok. Gyakran túlóráznak, ám ezért a legritkább esetben jár köszönet, vagy fizetség. Sokkal gyakoribb az: közvetlen főnökük nyomdafestéket nem tűrő szavakkal adja tudtukra, hogy lusták, pontatlanok. Utánanéztünk annak, hogy mennyire elterjedt nálunk ez a jelenség, s mit tehetnek az ilyen helyzetbe kerülő munkavállalók – írja a Heves Megyei Hírlap – online.

A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror, olyan konfliktussorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódások érnek kollégáik, vagy vezetőik részéről. Pszichoterrorról akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább fél éven át és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni munkatársai, főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás- és alvásproblémákkal küzd, sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált.
További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával a csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanokká válnak, a kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lesznek.

Nyilvánvaló, hogy a pszichoterror veszélyes az áldozatra, rombolja a munkahelyi kapcsolatokat, sérül a munkahelyi csoport, illetve a szervezet működésének hatékonysága, visszaveti a termelékenységet és rontja a munkamorált.

A mobbing folyamatában megkülönböztetjük a pszichoterror vezetőjét, a követőket és a gyakran kívülállónak is nevezett áldozatot. Kutatások igazolták, hogy bizonyos feltételek mellett bárki lehet áldozat! A folyamatos stressz, az állandó félelem és gyomorgörcs persze hosszú távon beszűkíti az ember figyelmét, szétszórtabbá válik, hibázni kezd és beindul az ördögi kör: hibái miatt egyre jobban kritizálják, ami miatt ő egyre intenzívebben szorong és újra csak elront valamit.

Általában a vezetői hozzá nem értésen, érdektelenségen múlik, hogy egyes munkahelyeken elharapózik a mobbing. Kiváltó ok lehet a munkahelyi feszített tempó, a munkanélküliségtől való félelem miatti nagy nyomás, a pontatlan munkaköri leírások, melyekből nem világos, hogy kinek mi a feladata, a túlzott felelősséggel járó munkából eredő stressz, a támadó nagy tekintélye, ami által a vezető szinte „felhatalmazva" érzi magát a pozíciójával való visszaélésre (gúnyolódásra, megalázásra).

Tény, hogy a magyar gazdaságban még kevés figyelmet fordítanak a munkahelyi pszichoterror által okozott veszteségekre. Alig-alig találkozunk olyan törekvéssel, amely a mobbing megelőzését szolgálná. A gazdaságkutatók szerint azonban a jövő évtizedekben a gazdaság növekedésében az egyik fő szerepet az emberi tényező – a dolgozó testi, lelki, szellemi, ökológiai, szociális egészsége – játssza majd. Egyre fontosabbá válik az együttműködés, a tettrekészség, a kreativitás, a félelem nélküliség, a felelősségtudat – emeli ki a portál.