Rákdiagnózis: Harminc évet vissza az időben?

Jüniustól két héten belül diagnosztizálni kell a rákgyanús páciensek betegségét – jelentette be a minap Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár. Az orvosszakma üdvözli a tervezetet, ám vajon megvalósítható-e mindez a mai viszonyok mellett – kérdezte a Szabad Föld – online.

– A több hónapos várólisták abból adódnak, hogy bár a rendelkezésre álló – amúgy nagyon kevés – MR- és CT-készülékkel több beteget is meg tudnának vizsgálni, de a társadalombiztosítás csak korlátozott számban fizet a szolgáltatásokért. A jövőben rákgyanú esetén csak azoknak a vizsgálatoknak az árát térítenék meg, amelyek igazolták a rosszindulatú daganat jelenlétét.  Az anyagi kockázatot ilyenformán a diagnosztikai központok viselik majd, melyeknek egyébként nem áll módjukban nyomon követni a beteg további sorsát: előfordulhat, hogy a leletek kézhez vétele után más intézményben kezelik a pácienst, ahol egy későbbi szövettani vizsgálat dönti el, hogy valóban rosszindulatú-e a tumor, s így jár-e a korábbi vizsgálatért díjazás – vázolja a helyzetet dr. Poller Imre onkológus, egészségügyi szakértő. – A radiológus nem tehet arról, ha például egy bizonytalan hasi panasz esetében a CT nem igazolja a daganatot. A munkáját ez esetben is ki kellene fizetni, hiszen a lelet fontos információ – teszi hozzá.

Véleménye szerint egyik betegségcsoportot sem lehet a másik elé helyezni. Amennyiben arra kötelezik a szolgáltatókat, hogy minden rákgyanús betegnek két héten belül adjanak időpontot, akkor az egyéb kórokkal várakozók listája lesz hosszabb. Ha az a cél, hogy a daganatos betegek kivizsgálási sorát lerövidítsük, azt csak úgy lehet elérni, hogy valamennyi betegségcsoportnál felgyorsítjuk a folyamatot – véli Poller doktor. További érvek és kételyek