Rákgyógyítás génre és személyre szabva

Két fiatalember a rák gyógyítása iránti elhivatottságának köszönhetően rájött: a daganatos megbetegedések egy részénél megállapítható, hogy milyen génhiba a betegség okozója, így a gyógyítás személyre szabottan történhet. A korábban Amerikában kutató Peták István és a Bázelben dolgozó Schwab Richárd felfedezte, hogy a daganatok többségénél száz olyan gén van, amelyek meghibásodása okozza a betegséget. Megállapítható az is, hogy e gének közül melyik hibás, így ha olyan gyógyszert kap a páciens, amely kifejezetten az adott génhibára hat, jelentós javulás érhető el.

Peták István az egyetem elvégzése után a kutatás mellett gyermekonkológiával kezdett foglalkozni. - A gyerekek mindennap kérdezték, van-e megoldásom a betegségükre - meséli a KPS diagnosztika tudományos igazgatója. - Akkor úgy döntöttem, addig kutatok, míg meg nem találom a gyógymódot. Tizenöt éven keresztül kutattam. Ez alatt a 15 év alatt kiderült, hogy a kemoterápiás szerek bár hatásosak a kezelésben, a sejtek molekuláris szintjét szabályozzák, így ez nem aktív, hanem passzív sejtpusztító hatású - mondja Peták István.

A kutató 1998-ban került ki Amerikába, a világ legnagyobb kutatókórházába. - Itt egyszerre akár tíz daganatos sejtvonallal lehetett dolgozni minden daganattípus esetében - idézi fel -, így derülhetett ki, hogy minden sejtvonal másféleképpen reagál ugyanarra a kezelésre akkor is, ha ugyanolyan típusú daganatokból izolálták őket. Ekkor vált világossá számára, hogy akármilyen terápiát próbálnak fejleszteni, nem tudják majd egy daganattípuson belül mindenki esetében egyforma sikerrel alkalmazni.

Schwab Richárd a Svájcban eltöltött évek után Kéri György biokémikussal kezdett el itthon dolgozni. - Kéri a sejten belüli kommunikációs rendszert érintő gyógyszerek fejlesztésével foglalkozott. Ezek célzott gyógyszerek voltak - meséli a kutató, hozzátéve, hogy a kemoterápia is az, csak az a sejtosztódást közvetlenül gátolja, míg az új, célzott gyógyszerek a sejtosztódásra vonatkozó döntést próbálják befolyásolni és ezzel megelőzni. Schwab Richárd arra jött rá, hogy hiába készítenek ilyen célzott gyógyszereket, nem fog minden betegnél működni, hiszen mindenkinél más gén felelős a daganatért.

2003-ban az első Széchenyi-terv keretében indított kutatás-fejlesztési pályázatok segítségével hozták létre a KPS diagnosztikai központot. - Akkoriban egy nagy gyógyszergyártó cég előállt egy új, rákos betegeknél használható gyógyszerrel, és azt hitték, hogy mindenkinek jó lesz. A nem kissejtes tüdőráknál próbálták ki elsőként, hiszen ez a vezető halálok a daganatos betegségeknél. A gyógyszer megbukott, mert a betegek elenyésző százalékánál értek el javulást. Elindult a verseny, ki jön rá előbb, hogy egyeseknél miért működött a gyógyszer, másoknál pedig miért nem.

Jó pozícióban voltunk, mert mi már foglalkoztunk ezzel - fejti ki. Az első betegüknél, aki már minden terápián túl volt, a szövettani vizsgálat kimutatta, hogy a hibás gén nemcsak jelen van, de abnormálisan megsokszorozódott. - Ennek alapján arra gondoltunk, pont ő lesz az, akinél a gyógyszer hatni fog. És így is lett, szinte azonnal eltűnt a daganat, több mint öt évig tünetmentes volt, majd egy egész más betegségben sajnos meghalt - idézi fel a kutató. Schwab Richárd kiemelte: e célzott gyógyszernek nincsenek mellékhatásai, nem sietteti a halált, ellenben gyors eredményt lehet elérni vele. Ezért, ha valaki már nagyon rossz, esetleg végső stádiumban is van, ezzel a kezeléssel még gyógyítható lehet.