Receptet írt a kormányzat az orvoshiányra

Az orvosok túlterheltségén úgy enyhíthet az egészségügyi kormányzat, hogy egyes feladataik ellátását egyetemi végzettségű ápolókra szignálja ki. Egy bokarándulás esetén nemcsak a röntgent elemezheti majd a szakápoló, de a terápiát is elrendelheti. Jelenleg 400-500 ápolót érinthet az effajta változás – írja a nol.hu portálja.

Már készül azoknak az egészségügyi feladatoknak a listája, amelyeket a jövőben orvos helyett egyetemi végzettségű ápolók is önállóan elvégezhetnek – jelentette be minap egy konferencián Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja.

Az Ausztráliában és az Egyesült Királyságban dolgozó ápolók például önállóan gondozhatnak krónikus betegeket, köztük magas vérnyomás, cukorbetegség vagy akár az idősödéssel együtt járó egészségváltozás miatt ellátásra szorulókat. Ők ellenőrzik a leleteket, és szükség esetén a gyógyszerek dózisát is módosíthatják. A dékán hangsúlyozta: Magyarország a fél évszázadra visszatekintő ausztrál és brit gyakorlatot honosítja, így minimális a három év múlva startra kész tervvel járó kockázat.

A tervek szerint a magas szaktudású ápolók egyetemi mesterképzés keretében szerzik meg azt a szaktudást, amellyel egyes, most még orvosi végzettséghez kötött feladatokat biztonsággal elvégezhetnek. Ez a gyakorlatban másfél éves egyetemi képzést jelent a főiskolai diploma megszerzését követően. Az ő munkájukat szakmai algoritmusok segítik majd, ezek pedig jelzik, mikor jön el a helyzet, amikor már orvost is be kell vonni a kezelésbe.

A képalkotó diagnosztikai ellátásokra már képeztek önálló betegvizsgálatra alkalmas szakembereket, radiográfusokat. Közülük számosan – például – Írországba mentek dolgozni, a visszajelzések szerint ott kiválóan megállják a helyüket – jegyezte meg a dékán.

Az egyetemi végzettségű ápolók alkalmazása növelheti a kórházak bérköltségét, de ez a megoldás mindenképpen „olcsóbb" a szakorvos alkalmazásánál. A tervezett rendszer előnyeként említette Betlehem azt is, hogy a feladatbővítés (és az ezzel járó magasabb bérezés) nagyobb számban tarthatja itthon az ápolókat. A terv buktatója lehet, ha az orvostársadalom nem fogadja el a reformot. Nagy kérdés, hogy az orvosok képesek lesznek-e a mindennapi gyakorlatban társként kezelni az egyetemi végzettségű ápolókat. Ha a rendszer nem veszi igénybe a többlettudást és az ezzel járó jogosítványokat, akkor hiába indul be a képzés, csak az elvándorlás lesz erősebb – húzta alá a dékán.

Most elvben kizárólag csak orvos adhatna injekciót, vagy köthetne be például infúziót, miközben a gyakorlatban ezeket a feladatokat sok helyen ma is az ápolók végzik, úgymond a főorvos által jóváhagyott írásos felhatalmazással. De ez nem törvényes. Ezekben az esetekben, ha baj van, a felelősség kérdése meglehetősen tisztázatlan – nyilatkozta Kiss László, az 5.12. Szakszervezet vezetője, aki maga is ápolóként dolgozik. Mint hozzátette: az orvos és az ápoló közötti feladatmegosztás érzékeny helyzet. Az egészségügyet már nem lehetne üzemeltetni, ha a gyakorlatban nem működne most is egyfajta feladatleadás – írja a lap.

Az ápoló önállóan nem adhatna C-vitamint vagy orrcseppet sem a betegnek, mert gyógyszert csak orvos rendelhet el. Minden náthás tünet enyhítéséhez orvosért kéne kiáltani. De biztosan leállna a gyógyítás, ha minden katéterezéshez, infúzióbekötéshez, lázlapbejegyzéshez elkérnék a doktori engedélyt. Hasonlóan visszás, hogy a háziorvosi körzetekben az ismétlő recepteket az ápolók írják föl, adják ki a betegeknek. Kiss László elmondta azt is, hogy az ápolói feladatlista bővítéséről szóló javaslatok évek óta ott vannak az egészségpolitika „fiókjaiban".