Rövid időn belül újabb járványokra számíthatunk

Tíz éve még szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy Magyarországon valaki nyugat-nílusi lázban betegedjen meg, ma tucatnyian kapják el a kórt, ami ugyancsak részben a klímaváltozás eredménye. Igaz, még mindig nem olyan tragikus a helyzet, mint amikor majd eljön egy „rendes járvány” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott tavaly májusi interjújában Ürge-Vorsatz Diána fizikus-klímakutató a CEU professzora. Most, hogy megérkezett a „rendes járvány”, a lap arról kérdezte a tudóst, meglepte-e, hogy ilyen hamar valósággá vált a jóslata.

– Nem ért váratlanul, mégis meglepett – mondja. – Hiába figyelmeztettek a tudósok évek óta az új kórokozók veszélyeire, nehéz elfogadni, hogy ez most tényleg a nagybetűs világjárvány. És már most fel kell készülnünk rá, hogy rövid időn belül újabb járványokra számíthatunk. A természetrombolás, a biológiai sokféleség drámai csökkenése, az éghajlatváltozás, a globalizáció, az urbanizáció és a tömegturizmus miatt minden eddiginél jobban ki vagyunk téve ennek a veszélynek. Az új koronavírus példáján jól látjuk, mi történik, ha nem vagyunk elővigyázatosak: négy-öt hét alatt lett lokalizált problémából több mint százezer ember haláláért felelős pandémia, amelynek messze még a vége.

– A WHO hozott jó döntéseket, de sok esetben későn lépett vagy túl óvatosan fogalmazott, a tudományos tanácsokat néha elnyomták a gazdasági-politikai elvárások. A jelenlegi helyzetben kérdésessé vált, hogy vajon ez az intézményi struktúra a legalkalmasabb-e egy pandémia megfékezésének tudományos főtanácsadására. Szükség van egy igazán független nemzetközi tudományos szervezetre, vagy leginkább a WHO irányításának, forrásellátásának kormányoktól kevésbé közvetlenül függő átalakítására és nagyobb forrásokra – mondta.

Ki hibázott és hol a járvány kezelésében? Miért jelennek meg új kórokozók? Mi lesz a klímaváltozás elleni küzdelemmel? Ezek is kiderülnek a teljes interjúból, amely a hetilap 2020/16. számában olvasható.