SBO: nem tudni, mikor szállhat le a mentőhelikopter

Már csak egyetlen engedélyre lenne ehhez szükség, ezt azonban még meg sem kérte a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ. Ennek pedig anyagi okai vannak. Amíg a kormány nem foglal állást, ki fizeti a jogszabályváltozás miatt felmerült pluszköltségeket, továbbra is a városszéli repülőtérre érkeznek a súlyos betegek – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja.

Lassan 3 éve a városszéli repülőtérre érkeznek a légi mentéssel szállított betegek, onnan mentő hozza be őket a klinikáig. A több mint négy kilométeres földi út nagyjából negyedóra időkiesést jelent ahhoz képest, mintha az egészségügyi intézmény mellett szállna le. Korábban ez így is volt, csakhogy az új klinikai tömb építésének kezdetével megszűnt az a leszállóhely, az SBO mellé pedig éppen azért építették fel a közel 24 méter magas tornyot a 20 méter átmérőjű, fűthető tányérral, hogy továbbra is biztosított legyen leszállás után a szinte azonnali klinikai ellátás.

Október 28-a óta érvényes az az új jogszabály, amely a korábbinál jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a klinikai helikopterleszállókkal kapcsolatosan. Mi még a régi rend alapján kezdtük meg az építkezést, az új jogi környezet azonban jelentős anyagi terhet rótt ránk – nyilatkozta Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági-műszaki főigazgatója.

Az előírások között vannak olyan teljesen értelmezhetetlen dolgok is, mint hogy a repülőtérnek minősülő klinikai leszállóhelyen a biztonsági őröket speciális vágóeszközzel és tűzoltó védőfelszereléssel kell ellátni, sőt egy 40 órás vizsgát is le kell tenniük, amely még el sem indult. Sokak szerint érthetetlen ez a szigorítás, hiszen a mentőhelikopter bárhol leszáll, és akár tanyára, akár autópályára megy egy súlyos sérültért, ott nyilvánvalóan nem fogadják ilyen szakemberek.

Ha minden előírásnak meg akarunk felelni, az nagyjából 10 millió forintos pluszkiadást jelent, amely nem volt betervezve a költségvetésbe. Éppen ezért – emelte ki Majó Zoltán - az egyetem tárgyalásokat kezdeményezett az Emberi Erőforrás Minisztériummal, hogy tisztázzák, ezek a költségek kit terhelnek. Közben pedig készül a megvalósíthatósági tanulmány és az üzemben tartási kézikönyv – a működési engedély kiadásának ugyanis ez is feltétele. Mint Majó Zoltán kiemelte: bízik benne, hogy sikerül egyezségre jutni a minisztériummal – már csak azért is, mert ez nem helyi kérdés, országos szabályzás szükséges. Ha ez megtörténik, akkor adja be az egyetem a működési engedély iránti kérelmet, amelynek az elbírálási ideje 3 hónap.